Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története
Tartalom - VI. Esztergom Trianontól a rendszerváltoztatásig (1920-1990)
VI. Esztergom Trianontól a rendszerváltoztatásig (1920-1990) Az elitélt forradalmárok börtönbüntetése: Szalay Ferenc tanár 5 év Horváth Csaba esztergályos 10 év Zséger László marós 8 év Kósík Kornél művezető 6 év Kiss László esztergályos 4 év Barátosi Lajos faesztergályos 5 év Dejző Mihály fuvaros 2 év Balogh Lajos földműves 2 év Erős Ferenc fuvaros 2 év Vikor Géza vájár 7 év Gál Ambrus vasutas 1 év 6 hónap Gere György 2 év 5. A tanácshatalom visszaállítása (1956-1990) 1956. november 5-én megegyezés született arról, hogy a város vezető, irányító testülete továbbra is a dr. Bády István vezette Nemzeti Tanács legyen. A következő év elején azonban a város irányítása újból teljes mértékben a VB (végrehajtó bizottság) kezébe került. 1956 végén Esztergomban is megalakult az új nevet választott szocialista párt helyi vezetése. Az MSZMP (Magyar Szocialista Munkáspárt) 1957 januárjában az időközben megszervezett karhatalommal együtt szigorú megtorló intézkedéseket hozott. Internáltak 25 munkástanácsi és nemzeti tanácsi tagot. Közülük később 12 személyt ítélt el a bíróság. A szovjet csapatok 1956. november 24-én bevonultak Esztergomba. Az esztergom-tábori laktanya magyar honvédségi raktárainak teljes anyagát lefoglalták a megszállók. A magyar honvédség esztergomi alakulatait felszámolták. Esztergomban a letartóztatások 1957. január közepén kezdődtek, és még 1958-ban is folytatódtak. Az „ellenforradalmárokat" a Kádár-kormány és a párt szolgálatába szegődött „pufajkás karhatalom" tagjai vették őrizetbe s hurcolták el. Legtöbbjüket internálták Kistarcsára, később Tökölre szállították őket. A nemzeti ünnepek előtt a „veszélyesnek vélt" embereket rövid időre letartóztatták. 1958-ban országos választáson országgyűlési képviselőket és tanácstagokat választott Esztergom is. Beresztóczy Miklós mellett Tóth Jánosné is országgyűlési képviselő lett. Okét 1990-ig Homor Imréné, Gárdái Zoltánná, majd dr. Nemes Tamás követte a képviselői székben. Mivel Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek 1949-től börtönben, majd 1956-tól száműzetésben volt, az érsekséget apostoli adminisztrátorok irányították 1951-tól 1976-ig, dr. Lékai László prímás-érsekké történt kinevezéséig. Lékai László bíborost 1987. március 3. - 2002. december 7. között dr. Paskai László követte az érseki székben. • Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek A város életében (1956-1990) meghatározó pozíciót betöltő személyek működése a Kádár-korszak különböző szakaszaihoz kötődik. A város fejlődésének a XX. század elején meghatározott fő irányai mindvégig jelen voltak ugyan a várospolitikában, de azok csak kis mértékben valósultak meg Esztergom politikai megítélése miatt. • A SZOCIALISTA NAGYIPAR LÉTREJÖTTÉTŐL A MULTINACIONÁLIS TŐKÉS CÉGEK LETELEPEDÉSÉIG A fejlődés jól elkülöníthető négy szakaszra osztható: Az első szakaszban az államosítástól (1949) 1960-ig a központi szocialista iparosítási programnak megfelelően kialakították az ipar helyi szerkezetét. A második szakaszban (1960-1970) a gép- és műszeripar profiltisztítása, átrendezése következett be. Jelentősebb gyárak, üzemek: Labor Műszeripari Művek, SZIM Esztergomi Marógépgyára, Látszerészeti Eszközök Gyára, EMG Esztergomi Gyáregysége, Pestvidéki Gépgyár gyáregysége, MOFÉM Esztergomi Gyáregysége, Komárom megyei Kályha- és Csempegyártó és • Paskai László bíboros, prímás, Építő Vállalat, Esztergomi Építőipari Szövetkezet, Esztergomi Vasipari esztergomi érsek Szövetkezet, Esztergomi Szolgáltató Szövetkezet. 114
