Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - VI. Esztergom Trianontól a rendszerváltoztatásig (1920-1990)

VI. Esztergom Trianontól a rendszerváltoztatásig (1920-1990) A harmadik szakasz (1970-1985) az új gazdasági irányítási rendszer megerősödésével az ipar intenzív fejlesztésének korszaka volt. A város új ipari szerkezetének kialakulása, a vállalatok átrendeződése, a gyáregységek gyárakká fejlődése ekkor történt meg. A negyedik szakaszban a politikai rendszerváltásból következő gazdasági változások miatt a „szocialista ipar" összeomlott. 1990-től azonban megindult - és ma is tart - a külföldi és hazai vállalkozások megtelepedése Esztergomban. Elsőként a Suzuki Motor Corporation települt meg a korszerűen kiépült ipari parkban. • KÖZOKTATÁS, FELSŐOKTATÁS A XVIII. század közepétől Esztergom a környék oktatási centruma. A város intézményhálózata igyekezett lépést tartani a mindenkori aktuális pedagógiai elvekkel. így első óvodája 1863-ban alakult meg, 1900-ban pedig már összesen 4 óvoda működött. A város első elemi népiskolája 1896-ban nyitotta meg kapuit, majd az elemi iskolák száma fokozatosan nőtt. A gimnáziumok (bencés és ferences gimnázium) mellett a középszintű oktatáshoz tartozó polgári iskolák is jelen voltak a városban: Érseki (Vízivárosi) Polgári Leányiskola (1891-1945), Esztergom-tábori Állami Polgári Fiúiskola (1921-1948), Községi Polgári Fiúiskola (1941-1948). 1948-ban az elemi és a polgári iskolákat megszüntették. Helyettük a 8 osztályos általános iskola típusát vezették be az országban. Egyetlen középiskola kivételével (Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium) valamennyi oktatási intézmény városi (állami) fenntartásba került. A szakmunkásképzés első formája 1851-ben jött létre Vasárnapi Ismétlő Iparos Iskola néven. 1863 és 1945 között fontos szerepet vállalt a tanoncképzésben az Esztergomi Katolikus Legényegylet is. A kereskedelmi és vendéglátó-ipari szakmunkásképzés a XIX. század végétől folyamatosan része a város iskolarendszerének. 1928 óta iskolarendszerű zeneoktatás folyik városunkban. A pedagógusképzés, óvónőképzés, tanító- és tanítónőképzés kezdetben középiskolai szinten, majd főiskolai oktatásban folyik a városban. Papnevelés, felsőfokú technikusképzés, vezetőképzés és továbbképzési rendszer gazdagítja az iskolaváros oktatási lehetőségeit. • KÖZMŰVELŐDÉS, KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK, MŰVÉSZETI ÉLET A kulturális életben fontos szerepet töltöttek be a nyomdák. Esztergom nyomdászai voltak: Horák Egyed, Buzárovits Gusztáv, Philipp Konrád, Laiszky János. A nyomdákhoz kötődött a könyv- és lapkiadás, mely Esztergomban nagyon aktív volt: Esztergomi Újság, Esztergom és Vidéke 1879-1944 (újból indult 1986-ban), Esztergom, Esztergomi Friss Újság, Esztergomi Közlöny... stb. A város nyilvános könyvtára a Helischer József Városi Könyvtár. Alapjait Helischer József városi tanácsnok teremtette meg 1844-ben. 1972-ben jött létre a szentgyörgymezői és a kertvárosi klubkönyvtár. • Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium épülete 115