Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920)

V. Esztergom a XVIII. században Összefoglalá

s A XVIII. századi újjáépítés + reformkor + 1848-1849 + Kiegyezés 1920-ig 1683-ban Esztergom felszabadult a török megszállás alól. A város éledése a településrészekben történt építkezéseken keresztül jól nyomon követhető'. • Egyet-egyet ismertess közülük! Templomok, lakóházak sora jelzi a változást. Az épségben maradt vagy felújított műemlékeket fotókkal és rövid ismertetőkkel mutatjuk be tankönyvünkben. A négy település külön közigazgatással, külön tulajdonos birtokában működött. Származás szerint is megváltozott a települések lakossága. Foglalkozás szerint (a települések adottsága miatt) más és más volt a lakosság eloszlása. A legnagyobb változás a Királyi város életében következett be. 1708ban visszakapta szabad királyi városi kiváltságait, lakosságának gerincét a polgárság jelentette. A város önkormányzatának széleskörű jogosítványai voltak. Fontos tisztségviselői irányították a város életét. Kiváltságlevele értelmében önálló pecséttel és címerrel rendelkezett. 4" ??? A reformkorban a város életében is fontos volt a magyar nyelv ügyének pártolása. Különösen sokat tettek ezért a tudós tanárok, a nyomdászok és a városunkban vendégszereplő színészek. Az újságok és az egyesületek (egyletek) működése is ezt a célt szolgálta. Kiemelkedő jelentőségű volt, hogy Rudnay Sándor érsek 1822-ben megkezdte a bazilika építtetését. 1822-1847 között ma is jelentős épületek sora gazdagította a várost. 4

1 ??? Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc fontos helyi eseménye volt, hogy - Pest után - az országban elsőként itt alakult meg a nemzetőr sereg. Eskütételük, komáromi küldetésük jelentőségéről korabeli dokumentumokat idéztünk. 1848 október 18. - Kossuth Esztergomban. Korabeli források bemutatásával ismertettük a jelentős eseményt. 1848 helyi eseményei, a katonai kórház létesítése fontos mérföldkő volt a város életében. Palkovics Károly javaslatára a szabadságharc leverése után 1861-ben 604 magyar honvéd és 175 osztrák katona sírja fölé emelt síremlékkel elkészült a honvédtemető. • Ismertesd! A három obeliszk kinek állít emléket? • Hogyan emlékezik ma a város lakossága? Rajtuk kívül a belvárosi temetőben 16 honvéd, a szentgyörgymezei temetőben egy 1848-as honvéd sírja található. A szabadságharc leverése után az önkényuralom időszakában a politikai elnyomatás és a közigazgatás gyökeres átszervezése mellett gazdasági nehézségek is sújtották Esztergom lakosságát. Az 1860-as évek elején sorozatos csapások érték a földművelőket. A katasztrófahelyzet kialakulása (árvíz, aszály, jégverés) és az esztergomiak súlyos elszegényedése miatt létrehozták az ínségügyi bizottmányt. A mezőgazdasági tevékenység mellett kézművesiparral is foglalkoztak. • Rajzold le a város címerét! • Mit ábrázol a város pecsétje? Ismertesd! • Mit tudsz a bazilika építésének első szakaszáról? • Sorolj fel legalább három épületet, mely ebben a korban épült! 96