Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története
Tartalom - V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920)
V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920) A város ipari fejlődése kezdetleges volt. ??? Nagy változást jelentett a város életében az is, hogy 1850. október elsején kimondták a négy település egyesülését. Az önkényuralom korszakában tiltó és korlátozó rendeletek sorát vezették be. 1860-ig újból a német nyelv használata volt a kötelező a hivatalokban. A korszak két legfontosabb helyi eseménye volt: 1. Ferenc József esztergomi látogatása 2. A bazilika felszentelése ??? A város lakóinak jelentős része katolikus vallású. A népoktatás területén jelentős fejlődés következett. Ettől az időtől kezdve nevezhetjük Esztergomot iskolavárosnak. ??? >• A lakosság ellátását, szórakozását szolgáló szállodák és fogadók sora épült. Egyletek, egyesületek azonban csak politikamentesen, szigorú ellenőrzés alatt működhettek. A kiegyezés után ismét szétvált a négy település, így Esztergom elvesztette törvényhatósági jogát és újból vármegyei fennhatóság alá került. 1867 lehetővé tette a gazdaság fejlődését, a társadalom polgári átalakulását. A század utolsó éveiben egymás után alakultak a pártok. Az I. világháború hatása az esztergomiakat is érintette (hadikórházak felállítása, iskolák bezárása, a városi két ezred szolgálata a fronton, katonai behívók...). A trianoni békekötés az, ami a világháborús károk mellett szintén súlyosan érintette a város életét. ??? A lakosság életében továbbra is a mezőgazdaság volt a meghatározó. A helyi iparra változatlanul a kisüzemek működése volt a jellemző. A közlekedés fejlődését jelentette az 1895-ben megépült Mária Valéria híd. A lakosság társadalmi rétegződését mind a négy településen a történelmi előzmények határozták meg. ??? ^ 1895. július 8. - egyesül a négy városrész! • Sorold fel azokat az épületeket, melyek ebben a korszakban épültek! • Indokold: miért jelentett Esztergomnak vereséget a Felvidék elvesztése? • Kik laktak ott? Ismertesd az egyes települések társadalmi rétegződését! • Ismertesd a bazilika legfontosabb jellemzőit! • Ismertesd a népoktatás fejlődését! • Sorold fel a legjelentősebb korabeli gyárakat! • Miért volt fontos a bazilika építése a helyi lakosság megélhetése szempontjából? • Jellemezd a közlekedés helyzetét! A kiegyezés utáni szabadabb politikai légkör megteremtette az egyletek, egyesületek alakulásának feltételeit. A város pezsgő társadalmi, kulturális életének jellemzője, hogy a századforduló idejére közel 60 egyesület működött a városban. ??? + A kulturális élet felpezsdülését jelentette a különböző újságok és kiváló újságírók megjelenése. • Keresd ki ezeket! • Sorolj fel néhány egyletet, egyesületet! TANULMÁNYI SÉTA 97