Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története
Tartalom - V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920)
V. Esztergom a XVIII. században SAJTÓ 1863-ban megjelent az Esztergomi Újság, majd 1867-ben az Esztergomi Közlöny. E rövid életű újságok után 1872-ben indult az Esztergom nevű lap, mely a város és a vármegye életéről tájékoztatta az olvasókat. (Kiadó nyomdatulajdonosa Horák Egyed volt.) Az 1879. július 1. - 1944 ősze közötti időszakban jelent meg az Esztergom és Vidéke című újság. A legszínvonalasabb újság főszerkesztője évekig dr. Kőrösy László neves tanár volt. A lap beszámolt a város valamennyi társadalmi és kulturális eseményéről. (Az újság jogutódja napjainkban is működik.) 1879-től 1903-ig működött Haán Rezső szerkesztésében az Esztergomi Közlöny, amely elsősorban gazdasági híreket közölt. Az egyházirodalmi folyóiratok közül a Magyar Sión volt a legjelentősebb. Szerkesztője Knauz Nándor. Folyóirata valóságos kincsestára középkori és újkori történelmünknek. Olyan kiválóságok szerkesztették, mint Fraknói Vilmos (a papnevelde tanára, később püspök, az MTA tagja), valamint Prohászka Ottokár (a papnevelde tanára, kiváló hitszónok, püspök). • SZÍNÉSZEK, VÁNDORTÁRSULATOK 1869-re készült el a nyári színkör (a Lőrinc u. és a Kis-Duna sétány sarkán). Hutth Miklós saját telkén építtette fel. Itt és a Fürdő Szállóban játszottak az ide látogató vándortársulatok. A kiegyezés után a hazafias érzések újraélesztésére játszották a magyar szerzők (Katona József, Szigligeti Ede, Szigeti József stb.) darabjait. A külföldi szerzők közül Shakespeare, Moliére, Schiller darabjai szerepeltek a repertoáron. Olyan országosan elismert művészek is felléptek, mint Blaha Lujza, Feleki Miklós és az esztergomi származású Haraszthy Hermin. t Mozi Új szórakozási lehetőséget nyújtott a mozgókép. A vándormutatványosok előadásait követően 1907-ben a Korona Szállóban Porgesz Béla megnyitotta az első villamos élőképszínházat. Ezt követően a Három Szerecsenben és a Fürdő Szállóban vetítettek filmeket. 1920-ban nyílt meg a Kultúrmozgó, a mai Rákóczi téren. Kérdések: 1. Miért következett be a város rangvesztése? 2. Kik voltak a város jelentősebb polgármesterei a dualizmus időszakában? 3. Mit tudsz az I. világháborús hadifogolytáborról? 4. Milyen intézkedések történtek a tanácsköztársaság időszakában? 5. Sorolj fel néhány ipari üzemet a korszakból! 6. Mikor adták át és kiről nevezték el az új dunai vashidat? 7. Mi indokolta a város egyesítését? 8. Mik voltak a város kulturális és társadalmi életének legfontosabb színterei? J in o s fi itt kélj j«t»I«mJ4tti*. 1 mug;ar *ziiiii-otlnlom legremekebb • riigordiá|ii. Szilikör (Arena) ! 3 Urlucmlru swgleléi Hullt Miklós úr kertjében Ksileriorabín, '""NEMZETI Hr SZÍNÉSZET.*' VÖLGYI GYÖRGY igazgatást! alatti színtársulat által Szombat Jauioshó 20-án 1369. adatik: Bilk BÁi. Tört»u*ti traguxU 4 Wtrwi^an. In» K.ioii. Jóud. (|U U-i l, ««»roll kirilv. . Gertrud kiriWni OuA, Braokiold MruUi Iwawgi Bin! bin. Uagjtnraig uag.ur. Völgjtoi. CMIÍ'. O7M7M. Jlllllll ÄTt.Xközönség keg yes pártfogásába qjáníj a mayát a jutalmazandó. Hely fkára: SzAmzotthely 00 kr.—Földszinti állóhely 40 kr.— Deák1 jegy 25 kr. — Katonqj egy őrme st ertói lefelé 20 h r. — Karzat 20 kr. Kp «talap ára a piaaUiiiil 4 kr. jegyek elfte« válthatók d e. 9 órát ól 12 órá ig — dál úiá « 2-1 61 S-lf a aatakórfcea. r^ láá'/tlcip 9 és \ órakor. KJÍÁn- - Mrla Hym 4SI 1« áaá% l ü iia Trá. tegp m^mem I« Man ú HanUoiba .<i.is..Wk FT* i Plakát a Bánk bán előadásáról • A Kultúrmozgó épülete (Bajor Ágost színezett tusrajza a Balassa Múzeumban) 95
