Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920)

V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920) MEZŐGAZDASÁG Az újjáépített Mária Valéria híd (2001) A népesség nagyobb felének továbbra is a földművelés biztosított megélhetést. A gabonatermelés csak kismértékű volt, a településeken a nagy hagyománnyal bíró gyümölcs- és szőlőtermesztés maradt a fő termelési ág. Az 1880-as filoxéravész a római kortól kezdve jó minőségű borok alapanyagát, a kadarka szőlőket elpusztította, így áttértek a homoki csemegeszőlők termesztésére. « KÖZLEKEDÉS Az 1850-es években épült Bécs-Pest vasútvonal elkerülte Esztergomot. Ez hátráltatta a gazdasági fejlődést. Ugyan 1891-ben megépült az Esztergomot Almásfüzitővel összekötő vasútvonal, majd 1895-ben a Budáig tartó vasút, de ez sem váltotta be a hozzájuk fűződő reményeket. Sőt, a kereskedelem fejlődését bizonyos mértékig gátolta a főváros könnyű megközelítési lehetősége. « ÚJ HÍD A DUNÁN A századfordulóra kiderült, hogy a Dunán átívelő híd nem felel meg a korszerű követelményeknek. Az új vashíd alapjait 1894 februárjában tették le. A híd Czigler Győző, Chatry Szaléz és fia tervei alapján épült. A hidat Ferenc József Budán született leányáról, Mária Valériáról nevezték el. 1895. szeptember 28-án volt a híd ünnepélyes átadása. Jelen voltak: Bánffy Dezső miniszterelnök, Dániel Ernő kereskedelmi miniszter, Perczel Dezső belügyminiszter és Wlassich Gyula kultuszminiszter. Vaszary Kolos érsek szentelte fel a hidat. Dániel Ernő ünnepi beszéde után a vár fokáról három ágyúlövés jelezte a híd megnyitását. A Mária Valéria híd az átadás előtt (1895) 92