Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története
Tartalom - V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920)
V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920) • TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS A város társadalmában nagytőkéseket vagy nagypolgárokat nem találunk. A közepesen erős középpolgári réteg mellett legnagyobb számban a kispolgári réteg tagjai éltek itt. Ide tartoztak a kisiparosok, kiskereskedők, a vendéglátásban és egyéb szolgáltatásban dolgozók és az alkalmazott értelmiség (hivatalnok, orvos, ügyvéd, pedagógus stb.) A természetföldrajzi és a történelmi adottságoktól függött letelepedésük. A királyi város belső részében lakott a vármegyei és a városi hivatalnokréteg. A királyi belváros hosszanti utcáiban iparosok, kereskedők éltek (Széchenyi tér). A Dunához közel molnárok, szappanosok, halászok, fazekasok, serfőzők, fakereskedők házai álltak. A főutcában (Kossuth u.) kereskedők és mindenféle iparág képviselői laktak. Legtöbben magyar és német származású szabók és vargák voltak. A főutcával párhuzamos utcákban (Jókai u., Mikszáth u.) a csizmadiák, szűrszabók, szűcsök telepedtek le. A külvárosi részekben (Tabán, Ferenc- és József-városban) a földművesek, nagy gazdák, szekeresek, fuvarosok portái álltak. A királyi város mellett a másik három településen is a történelmi előzmények határozták meg a lakosság társadalmi rétegződését. A Víziváros népességének összetételét az itt lévő egyházi intézmények és a hozzájuk tartozó iskolák határozták meg. Itt lakott az érsekséghez és a káptalanhoz tartozó papság, és itt éltek a hivatalok tisztviselői, a vármegyei hivatalnokok, az érsekségben dolgozó iparosok: pékek, szakácsok, szabók, szűcsök, csizmadiák stb. Szenttamás mezőváros lakói a hegyre felfutó apró házakban laktak. Elsősorban iparosok éltek itt. A lakosság 14%-a izraelita volt, akik kereskedésből, a szegényebb réteg tagjai iparból tartották el magukat. Szentgyörgymező mezőváros hatalmas határral rendelkezett. A község lakóinak 80%-a földműves volt. A csekély számú iparos munkája a mezőgazdasághoz kapcsolódott: kovács, nyerges, kádár, pintér. A molnárok tavasszal kivontatták hajómalmaikat a Dunára és azon őröltek. u A prímási palota látképe, 1882 (H. Sattler olajfestménye a Prímási palotában) • A „Kolos híd" építése •ffmb/id k irály ilí^iztergoTn Vfl.ro, SÍ úcíöiwigz ^xdi-UiieniCcfiere. tüC üt'-it oitoC, itoq y a. ;, nnai aful'Lcí napon. ßüfonöjcti vég foE .eaylicti.i.i'ctt. rendiüvüli ASzgyúléiünllPcn .a HipvuieCálcJlüCet jzámcj íagia. áttaC icíAatv tCc • ttijí&iítU Indítvány íitétcíí az.izcuxí, llcay tfötnelte rvió tj otí A'felendo Á t^szA Kx Moj^^f e;; eírtet^ottii Erdeh, MfigynrorCrAí HercreíPrimfl£(a.flzA^oftoli cSAtit-Arék tületcttKó. vete, O C.íflfiAri ty Apolloli Királyi Jjeídéíé nekvarádáío.sf beldo tiiltqcf Tnná<;€fo,£(a,jSréntjjStvÁnJvirály icl^f^end(étieh.Iíópapja, ugyan, fiion, ifi AjRcrencr Joí£!éfE(end iiagytterelTtrá VdcreJ i&tetíom rártnegY e öröltöd)Roi«ípÁnÍA. a trent hittudomány Mtcblerctt Tudom CilTni. 1 Vaszary Kolos díszpolgári levele 93
