Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920)

V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920) • FORRADALOM ÉS TANÁCSKÖZTÁRSASÁG Az őszirózsás forradalom hatására Esztergomban is megalakult a Nem­zeti Tanács, melynek elnöke Katona Sándor ügyvéd lett. A városi köz­gyűlés népgyűléssé alakult át. 1919. március 22-én megalakult a Munkás­tanács. A direktórium elnöke Dr. Kartaly István volt. A rend fenntartá­sát a Vörös Gárda vette át, akik megsemmisítették a vármegye történel­mi arcképcsarnokának majdnem minden képét. A direktórium egy és két koronás bankjegyeket adott ki, melyet „szokob-pénz"-nek neveztek. (Szokob János helyi munkásvezér volt). • JELENTŐS ESEMÉNYEK ESZTERGOMBAN: 1919. május 30-án a csehek kísérletet tettek Esztergom elfoglalására 1919. augusztus-október: román csapatok szállták meg a várost 1919. november 10-én Horthy Miklós Esztergomba látogatott • TRIANONI BÉKEKÖTÉS: 1920. JÚNIUS 4. A város és a megye megdöbbenve vette tudomásul a békekötést. Esz­tergom vármegye elveszítette a Duna bal partján elterülő (Szlovákia) ma­gyarlakta területeit. A várost igen érzékenyen érintette a veszteség poli­tikai és gazdasági téren egyaránt. • VÁLTOZÁSOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLÉN A kiegyezés előtt meghalt Scitovszky János érseket Simor János (1867­1891), majd Vaszary Kolos (1891-1912), őt Csernoch János (1913-1927) kö­vette. Az érsekek nemcsak a gazdasági életet élénkítették, hanem kulturális, szociális intézkedéseikkel máig ható nyomot hagytak a város arculatán. Népesség és társadalom • A NÉPESSÉG ALAKULÁSA Esztergom lakossága a dualizmus korában sem nőtt lényegesen. Az ön­kényuralom korában kisebb méretű németesítés, a dualizmus idején a ma­gyarosodás volt a meghatározó. A római katolikus vallás továbbra is az uralkodó vallás volt, de nagyobb szerepet kaptak a reformátusok is. Az iz­raeliták többsége Szenttamáson lakott, de egyre többen költöztek közü­lük a királyi városba, ahol aktívan bekapcsolódtak a város közéletébe. • IPAR Továbbra is a kisüzemek működése volt jellemző a városban. • 1811 - Mezei Flóris fazekasműhelye és kályhagyára (1876-tól Weisz Mi­hály vezeti) • 1812 - a Magyary család fazekasműhelye és kályhagyára (Prímási Téglagyár, ahol Packh János gyártotta, majd szabadalmaztatta az üreges téglát) • 1842 - Oltósy-féle meggyfagyár; Eggenhoffer Tamás tég­lagyára • 1850 - Brutsy János és Schrank Béla szeszgyára • 1868 - Prímá­si Uradalmi Gépgyár; Etter-féle sörfőzde és ecetgyár • 1870 - Knorr János vasöntöde és gépgyár • 1880 - Esztergomi Gőzmalom Rt. • 1889 - Till Jó­zsef vasöntöde és gépgyár • 1892 - Eckstein Lajos és Fia rum- és likőrgyá­ra • 1904 - Villanytelep a vasútállomás közelében • 1919 - Petz Lajos és Béla gépgyára (a későbbi SZIM Marógépgyár jogelődje). • Kenyérmező hadifogolytábor pénze (Balassa Múzeum) ESZTERGOMI [F\ "INTEZETEK sm litoLVÍM «8 EGY KORONÁRA, «iljfem tnnwn-wiTUitiwiA- Étül* ja. «MGMMAtM* dff iwtfA--e-.r-c-t*-^-® Cjjtírqon wrtju Jkóitty+fcubfa ­Hl minőim qiiniiittik tarin Irinán soqiiri rpniiiTi^Tolinltjákuiyró í1aqqoíllnl tutjqp in " sjiMo ÍjAirircnaqiMdni FrWRljPb <Z>cP [pín:utBÍvMj«kiSlttirtííj mk •1 HHHÍHS >820092. £s©eex2a -^WmjonvamamntifchBtaotoiis . . V eex&exa® s&o&ea 4 IV . „Szokob pénz" (Balassa Múzeum) Magyary kályhái to 00069 2747 t to ^GSGBFANO^ ** KENYÉRMEZŐ ^ LAGE RV E R KEH RE GÜLTIG ^« ,OG O or**«,, CA KENYÉRMEZŐ A HADIFOGLYOK LCTÍTPÉNIEIBÖL tZEN TÁBORI hPTÍKJCOYtT CSAKIS AZ CRWH FEL" MATAIXAZOTCAK FO<SAOHATa*K CL ÉS VAUH A1UÁ K Bt. A TÁBORI ÍRTÉKJEGYTK UTÁNZÁSA NADBIRÓSÁ6IIAG BÜNTETTETIK CSAK A TÄBOR TERÜLETÉN ÉRVÉNYES 91

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents