Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920)

V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920) m Pór Antal képviselő' 191 j. augusztus végén érkeztek az első orosz és szerb hadifoglyok Esztergom-Táborba. A körülmények rendkívül rosszak voltak. A foglyok a földön aludtak, s nem volt elegendő vizük sem. Rövidesen megkezdték a barakktábor építését. 1915 elejére negyven fűthető épület állt. Év végére megérkeztek az első sebesültek. 191 j szeptemberében kolera és más fertőző betegségek százával szedték áldozataikat. A járvány elmúltával a hadifoglyok egy részét mezőgazdasági munkán alkalmazták a helyi gazdáknál. A fogolytáborban az első világháború idején közel 2 millió fogoly fordult meg. Ez a tábor volt Közép-Európa legnagyobb hadifogolytábora. A háború befejezése után a tábor megszűnt. Néhány hadifogoly a városban telepedett le, s utódaik ma is Esztergomban élnek. 5. A kiegyezéstől 1920-i

g Politikai változások • A KIEGYEZÉS HATÁSA Az 1867-es kiegyezés lehetővé tette a gazdaság fejlődését és a társadalom polgári átalakulását. Az országos politikai és közigazgatási változások Esztergomban is érzékelhetők voltak. Az 1848-ban egyesített négy települést ismét szétválasztották. Megtartották a tisztújításokat. A szabad királyi város polgármestere Kollár Antal lett. A megválasztott megyei és városi képviselők nagy többségét a kormánypárti szabadelvűek köréből választották. • A VISSZAMINŐSÍTETT VÁROS 1876-ban a királyi várost jelentős közigazgatási intézkedés sújtotta. A testvérvárosok leválasztása után a lélekszám lecsökkent, nem érte el a 15000 főt, ezért az 1876. évi 20. törvénycikk értelmében a várost megfosztották törvényhatósági jogától és vármegyei fennhatóság alá került. Esztergom városának legfőbb célkitűzése volt, hogy megpróbálja ezt a jogot visszaszerezni, de nem sikerült. • „BOLDOG BÉKEIDŐK" A század utolsó évtizedeiben egymás után alakultak a pártok. 1868-ban a Deák Kör, amely 1875-ben Szabadelvű Körré alakult. Az Ellenzéki Kör: 300 taggal alakult. Az országgyűlési képviselő választáson Pór Antal nyerte el a mandátumot. 1878-ban is ő lett az országgyűlési képviselő. Esztergomi születésű. 1848-ban önkéntes honvédnek állt. Tanulmányai után Esztergom belvárosi plébános lett. 1875 és 1881 között Esztergom országgyűlési követe. A Tudományos Akadémia tagjaként végzett, történeti munkássága is rendkívül kiemelkedő. Nagyon sok tanulmányt írt az Anjou királyok és a Hunyadiak koráról. Horánszky Nándor három cikluson keresztül töltötte be a képviselői tisztet. Polgármesterek voltak Palkovics Károly, Papp János, Helcz Antal, Maiina Lajos, Wimmer Imre (15 évig!), Antóny Béla. • HÁBORÚS ÁLLAPOTOK Az úgynevezett „boldog békéidők"-nek az I. világháború kitörése vetett véget. A város lakói lelkesedéssel üdvözölték a háborút. 1914. július 26-án közel háromezer ember tüntetett a Széchenyi téren a háború mellett. 1914 augusztusában a város két házi ezrede, a 26-os és a 76-os gyalogezred is elindult a frontra, s velük tartott sok önkéntes. A város lakói közül ezrek kaptak behívót. A középületek nagy része kaszárnyaként működött. 1915 végére a város három kórháza mellett szinte valamennyi iskolában és hivatalban hadikórház működött. 1917 telén tüzelő hiányában bezárták az iskolákat. Még a századfordulón - a mai Esztergom-kertváros területén - egy katonai lőteret létesítettek. Ezt a területet a háború első hónapjaiban hadifogolytábornak alakították át. A két gyalogezred háromezer fős legénységéből a fegyverletétel után csak ezerötszázán tértek haza. A háború a város lakói közül is számos áldozatot szedett. 1927-ben a Hősök terén az ő emlékükre állíttatott emlékművet a város. 90