Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920)

V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920) A városvezetés nagyszabású ünneplésre készült, az egész várost a szomszéd községekkel együtt díszkivilágításba öltöztették volna, de egy felsőbb utasítás megtiltotta a nagyszabású készülődést és elrendelte, hogy inkább jótékonysági célra fordítsák azt az összeget. így a város a helyi kórház két betegággyal való bővítését határozta el, melyet „Örzsébetről címzett 2 betegágy "-nak neveztek el. A katonaság megvendégelése sem maradt el: őrmestertől lefele minden katona 1 font húst és 1 icce bort kapott a várostól. A király kegyesen jóváhagyta a város intézkedését. A másik nagy - országos jelentőségű - esemény a bazilika 1856. augusztus 31-i ünnepélyes felszentelése volt. A nagyszabású ünnepségre rengeteg vendéget, zarándokot vártak. Esztergom lelkesen készülődött, ismét 2000forint kölcsönt vett fel a Takarékból, mert új egyenruhát varratott a városi szolgáknak, a drabantoknak, vörös színű posztóval terítették le a plébániatemplom padjait, az egész városra kiterjedő díszkivilágítást készítettek, Mózer Sándor rajzmestertől a városháza, az utcák és terek díszítésére nagyméretű transzparenseket rendeltek, s még a romladozó (régi, még az 1710es években állított) Szentháromság-szobrot is felújíttatták Gróf Endre képfaragóval. Az ünnepségnek külön jelentőséget adott, hogy az ország előkelőségei mellett maga a király is jelen volt. Afölszentelési ünnepséget követően a prímási palotában, a Fürdő Szállóban és a papneveldében több száz főre terített fogadás várta a vendégeket, majd este a király végigkocsizott a kivilágított városon, végül a hajóhídon át, fáklyafényes kísérettel a (párkány) nánai vasútállomásról Bécsbe utazott. A templom felszentelésekor hangzott el Liszt Ferenc Esztergomi miséje. m Esztergomi Bazilika (1856) A bazilika építését Rudnay Sándor érsek kezdte el. (A Reformkor című fejezetben már foglalkoztunk az építéssel.) A középkori Szent Adalbert-templom (Szép-templom) helyére épített bazilika 47 évig készült. Tervezését Kühnel Pál kezdte, majd Pachk János folytatta és Hild József fejezte be. Az alapkő letétele: 1822. április 23. (Szent Adalbert napja) Felszentelése: 1856. augusztus 31. A zárókő letétele: 1869. november 1. Simor János érseksége alatt történt. Ekkorra készült el a homlokzati előcsarnok és a déli melléktorony. A klasszicista stílusban épült bazilika főbb méretei: Magassága: 100 m (a kripta aljától a kereszt csúcsáig) Belső magassága: 71, 5 m (a kupola alatt) Hossza: 107 m Szélessége: 48 m Melléktornyok magassága: 57 m Oszlopok magassága: 22 m Kereszt alatti gömb átmérője: 2,5 m Magyarország legnagyobb temploma. Fő oltárképe a világ legnagyobb (13m x 6,5m) egyetlen darab vászonra festett oltárképe. Készítője Michelangelo Grigoletti olasz mester, aki 1000 db Napóleon aranyért készítette Tiziano festménye alapján. Kripta: az egyiptomi építészet stílusában épült. Andrea Schrott bécsi szobrász művei díszítik. Az első részben a Szent Adalbert-templom romjai közt megtalált érseksírok fedőlapjait és a Bakócz-kápolna homlokzatának faragványait helyezték el. Itt található Széchy Dénes és Vitéz János érsekek síremléke. A jobboldali, nagyobb teremben Chernoch János bíboros, hercegprímás síremléke és Packh János sírja található. A záró rotundában a prímás sírok között találjuk Mindszenty József bíboros, hercegprímás sírját is. • A bazilika fő oltárképe (Michelangelo Grigoletti) 87