Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920)

V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920) • ESZTERGOM TÁRSADALMA, LAKOSSÁGA Az önkényuralom berendezkedését központi rendeletek sokasága biztosította. Nagy hangsúlyt fektettek az ellenőrizhető közrend megteremtésére, ennek megsértését keményen büntették. Szigorúan tiltották a gyülekezést, fegyvertartást, rejtegetést. Külön engedély kellett bálok és egyéb vigasságok tartására. Korlátozták a sajtótermékek megjelenését. Rendszeresen jelentek meg a tiltott könyvek listái, a forradalomra emlékeztető műveket üldözték. A XVIII. század végén elsőként Esztergom állított fel Mária Terézia-szobrot. Eredetileg a főtér, (ma Széchenyi tér) közepén állt. 1821-ben áthelyezték a Buda utcai kaszárnya előtti térre. (A Bottyán iskola Kossuth utcai frontja elé.) A „forradalmi pártütő kormány főnökei által szétromboltatni meghagyott", 1819 őszén helyreállították és a Kerek-templom elé került. Ma a Balassa Múzeumban található. Restaurálása után valószínűleg visszakerül eredeti helyére. A határban lévő erdők a város tulajdonában voltak. Ebből fedezték a városi építkezések faszükségletét, a lakosság épület- és tűzifa igényét. A megtermelt gubacsot és makkot árverés útján árusították. A közrendet a császári-királyi csendőrség, a korszak rettegett „zsandárjai" felügyelték. Laktanyájukat (Kossuth u. 38. sz.) a városnak kellett fenntartani, holott állami intézmény volt. E miatt nem jutott a polgárságnak a szokásos telkenkénti két öl tűzifa, helyette csak egy ölet kaptak. Elrendelték a régi államhatalmi szimbólumok visszaállítását, helyrehozatalát. • VALLÁSFELEKEZETI MEGOSZLÁS Esztergom város és a szomszéd községek lakossága túlnyomórészt katolikus volt. Szenttamáson azonban a XVIII. század eleje óta jelentősebb lélekszámú zsidó család telepedett le. 1858-ban saját elemi iskolát hoztak létre. Általában kereskedésből éltek, gyakran léptek a várossal bérlő viszonyba: 1851-ben Veisz Jakab bádogosmester a város 31 utcai lámpájára nyert lámpagyújtogatási jogot. Veisz Emánuel, ki előbb rongyszedési jogot nyert, 1856-ban engedélyt kapott, hogy a Hosszúsoron (mai Simor u.) zsibárusként dolgozzon. 1868-ban zsinagógát építettek (ma Technika Háza) A XVIII. század eleje óta a Királyi város területén néhány ortodox rác, azaz szerb eredetű család élt. Saját pópájuk és templomuk volt (Kossuth u. 60. sz.). A királyi város katolikus plébániatemploma a Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt templom volt (belvárosi templom). A város tartotta fenn, választotta és fizette a plébánost is. Az egyházközség élén Kollár István állott, aki egyben a város elemi iskoláit is igazgatta. A város nehéz anyagi helyzete miatt az egyházi célok közül csak a legfontosabbakat tudta támogatni, például kiköveztette a plébánia előtti utcarészt. A város döntött arról is, hogy a plébánia előtt kőkeresztet állít. A Strázsa-hegy alatti temetőben levő kőkeresztet hozatták be erre a célra. A kereszt ma is a templom mellett áll. A városi és megyei hivatalokban 1853 után egyre erőteljesebben jelentkezett a német nyelv használatának követelménye, hiszen a hatóságok utasításai, körrendeletei és leiratai német nyelven íródtak. A felvett hivatalnokoknál alapfeltétel volt, hogy magyarul és németül egyaránt tud• Palkovics pad a Duna partján janak írni-olvasni és beszélni. 1860-ban visszaállt a magyar nyelv szabad használata a hivatalokban. Az önkényuralom fontos országos eseménye volt Ferenc József császár 1852. évi magyarországi körútja. Július elején Esztergomba is ellátogatott, ahol Scitovszky János prímás fogadta. HíWWICI PftLKOVICS LftSUO AllSPAB EfllfKEK 86