Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920)

V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920) • A VÁROS EGYESÍTÉSE A márciusi örömittas napokban vetődött fel először Esztergom szabad Királyi város és a másik három település: Víziváros, Szenttamás és Szentgyörgymező egyesítésének gondolata. Erről a város feliratot készített, amelyben választmány felállítását javasolta. Maurovich Rezső követ 1848. március 23-án Pozsonyban megkereste Kossuth Lajost és kérte, hogy járjon el az egyesítés ügyében. Kossuth megígérte, hogy a „Ns (=nagyságos) Város egész nyugottsággal, s biztos reménnyel legyen a felett, hogy a bekebelezés jövő országgyűlésen megtörténni fog s el nem is maradhat." Májusban megkezdődtek az előkészületek az első népképviseleti országgyűlés választásaihoz. „Választási szempontból" Esztergomhoz kapcsolták az érseki Vízivárost, Szenttamást és Szentgyörgymezőt. „Az V törvénycikk értelmében Esztergom a szomszéd mezővárosokkal összekapcsoltatott, s így lélekszáma 12 ezren felül van, tehát középvárosnak számít, s képviselőinek száma 82." Végül a május 23-i ülésen kimondták azt is, hogy Takáts István polgármester a másnapi tisztújító gyűlésre a szomszédos mezővárosok községeit is hívja meg. A végleges közigazgatási egyesítés 1850. október elsején történt meg, amikor Jagasics Sándor királyi biztos rendeletben közölte Takáts István főpolgármesterrel, hogy Esztergom várost a szomszéd három városrészszel együtt egy közigazgatási járássá alakítja át. A járás fő tisztviselője a polgármester lett. Ez az egység azonban csak a közigazgatásban valósult meg, mert a társközségek folyamatos ellenállást tanúsítottak. Gwrmt t\A - - --lüahv* ^fe^^ ^v] 11

4 II %. L Ii ij Ú ? • ÍStöV lí

i

il»

u »W J

j » }i L J-' h [:) m JJ Jü JJ b jj ÍJ 11 JÍ'j) ír V Élé Évi 4 wr dl m ill m mxtmimimi vu.vriw i f , W ft f< I sw 1 Nemzetőrök eskütétele 80