Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920)

V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920) • A NEMZETŐRÖK KOMÁROMBAN A jól megszervezett nemzetőrség első jelentős megmozdulására 1848. augusztus elején került sor. Komárom, a Habsburg birodalom legjelentősebb hadibástyája volt, és Mertz Frigyes osztrák tábornok volt a parancsnoka Mészáros Lázár 48-as hadügyminiszter utasította az Esztergom városi és vármegyei nemzetőrséget, hogy vonuljanak Komáromhoz és foglalják el a várat Augusztus hónapban gróf Batthyány Lajos miniszterelnök 226 nemzetőr kiállítására kötelezte Esztergom várost és a vármegyét. Október 16-án pedig a város közgyűlése döntött 150 nemzetőr kiállításáról. • KOSSUTH ESZTERGOMBAN Kossuth Lajos, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke október 18án indult toborzó körútjára. Előző napon Kossuth levelet küldött a város és a megye vezetőihez, amelyben bejelentette esztergomi látogatását, s felkérte a vezetőket 500 fegyveres állítására. Másnap délután meg is érkezett Esztergomba, amelyről így tudósítottak: Besze János vezetésével 1848. augusztus 10én a nemzetőrség 2 százada indult el a Felvidéken keresztül Komáromba. Mivel Mertz tábornok nem engedte be őket a várba, Besze János küldöttséget menesztett hozzá. Kiváló szónoki képességét felhasználva beszédet intézett a kis létszámú őrséghez. így elérte, hogy 1848. augusztus 11-én bevonulhattak a komáromi várba Ekkor már Jellasics horvát bán készülődött a támadásra. Klapka György, akit Komárom várába küldőt Mészáros Lázár, tudta hogy Jellasics győzelme Komárom elvesztését jelenti. Ezért sikerült az utolsó pillanatban felesketni a magyar zászlóra az osztrák helyőrséget. Mertz tábornok elhagyta a várat. „Délután két órakor esztergomvárosi és megyei nemzetőrök mintegy másfélezer főre menő csapatban fegyverrel és zene kísérettel nyomultak a Duna partra, Besze János őrnagy vezérlete alatt, majd a fegyverbe lépett érseki mesterképezde ötvenkét növendéke a sereg előcsapatát alakítva lépett tanáraival síkra úgy szinte a lovas önkéntesek is, a nép pedig dacára a kietlen szélnek, szinte hullámzott. 5 óra után megdördültek a várfoki ágyúk, jelt adandók, a fellobogózott gőzös közeledtéről, és 6 órakor a népnek harsány éljenzései közt közénk lépett Kossuth Lajos, a hon kedveltje, hol őt Andrássy Mihály első alispánunk, s a város főpolgármestere derék szózattal igaz szívvel üdvözlék, sőa lángnyelvű, ki ide sem jött örvendeni hanem harcra lelkesíteni szokott erély,- szivély- és hatállyal viszonzá azt, egyetértés és lankadatlan honszerelemre híván fel a harczszomjas népet, és a benne honszerelmet és polgári erényeket koszorúkkal kitüntetett lelkes honleányokat, egyszersmind kedvesen köszönvén meg az iránta kijelentett magasztos figyelmet: s midőn így ágyúmoraj, éljen és zene riadal között a vitéz sor előtt gyalog indulnak kíséretestül szállására, a fürdő vendéglőbe, megzendült az ég is- való hát, hogy Kossuth villámokkaljár! - és lön iszonyú égi háború, vidéken a sűrűn zuhanó mennykövek gyújtattak a város pedig nagyszerűen ki lön világítva égi tűz és házi tüzek által Fél órai nyugalom után Kossuth tanácskozmányt tartott vármegyénk néhány jelöltjével elejökbe rajzolván a hon aggasztó állását. (...) Ma reggel a némileg kipihent Kossuth csak új munkára ébredt. Futárokat irányított Bars, Hont, Győrbe és Pestre, majd Besze János a hadsereg élelmezési biztosává nevezvén délelőtti 9 órakor üdvözlések és mindnyájunk áldásai közt Komáromba vitorlázott, s így a Duna melléki vármegyéket rendre lelkesítendő, különben is katonásan öltözött nagy férfiúi táborba, s evvel tán ellenségünk letiprására továbbsietendő, hogy kijelentése szerint pár hét alatt szabadságunk biztosítva legyen. Egek úgy legyen! Kossuthot követték szinte ötös gőzösön budapesti nemzetőrök, mintegy 1500, kik barátságos látogatásunkra reggel városunkba bejöttek, s házanként lehelyezve villás reggeliben részesíttettek, és délben a Rákóczi induló mellett vitézül folytatták vízi útjukat fel a táborba, kiket a mi 800 társaink szekereken követtek. Vezérelje mindnyájokat diadalra a kegyes Isten! Visszajövet szívesen látandjuk áldomásra!" • A fürdő szálló épülete A hagyomány szerint, amikor Kossuth a Fürdő Szállóba ért, s elkezdett esni az eső, az őt kísérő nép énekelni kezdett, ekkor rögtönözte a Kossuthnóta szövegét: „Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára..." Az Esztergom Barátainak Egyesülete minden évben március 14-én ennek emlékére rendez ünnepséget. 81