Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920)

V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920) • A NEMZETŐRSÉG MEGSZERVEZÉSE Őrtanyákat hoztak létre. Kakass Ferenc városi kapitány elnökletével nyolctagú bizottmány ügyelt az összeírásra. Gyors volt a szervezés, mert már az 1820-as évektől kezdve működött fegyveres német és magyar polgárőrség. (Ez képezte a nemzetőrség alapját is!) Az első napokban 180 polgár jelentkezett, március végére 660-an voltak. A szervezőbizottság munkájába bevonták a vármegyei küldötteket is. Öt századot hoztak létre. A nemzetőrség vezetője Besze János lett. Besze János (Szendrő, 1811 - Arad, 1892.) 1834-ben Pozsonyban szerzett ügyvédi oklevelet. 1835-ben telepedett le Esztergomban. 1837-ben nyert polgárjogot. Nagy népszerűséget szerzett kiváló szónoklataival. Katonai múlttal rendelkezett, ezért megválasztották a polgárőrség parancsnokává és a megyei nemesség hadnagyává. Ő üdvözölte 2000fegyveres polgár élén az első magyar minisztériumot az ország népe nevében. Ő biztosította az esztergomi nemzetőrökkel Komárom várát Jellasics támadása ellenében. 1845-1852 között a mai Széchenyi tér 10-es számú ház tulajdonosa és lakója volt. A szabadságharc bukása után 11 hónapig bujdosott. Elfogatása után 10 évi várfogságra ítélték, ebből 7 évet töltött börtönben. 1861-ben ismét Esztergom képviselőjévé választották. 1865-ben Deák Ferenchez csatlakozott, s városunk országgyűlési követe lett. A pénzügyi törvényszék elnökeként ment nyugdíjba, majd Aradra költözött. • Besze János Április 9-én az 5. század előtt felolvasták a nemzetőri törvényeket és megválasztották tisztjeiket. Kapitányaik: Meszes János, Takács István városi tanácsos, Horváth Mihály és Kamocsay László vármegyei tisztviselő lettek. A lovas századot Koksa István városi kamarás vezényelte. Az összeírásokban 1069 városi és 5064 vármegyei nemzetőr szerepelt. A nemzetőrök eskütételére (egyes források szerint) 1848. április 25-én került sor a város nagypiacán, a mai Széchenyi téren. Esztergom népe ekkor hármas ünnepet ült: a nemzeti átalakulás hálaünnepét, a király névnapját és az eskütételt. • A NEMZETŐRÖK FELFEGYVERZÉSE A legnagyobb gond a fegyverek hiánya volt. Pálóczy Tamás azt indítványozta, hogy a bécsi fegyvergyárból vásároljanak fegyvert 80 ezer forintért. A nagy összeg miatt mindenkinek saját magának kellett volna a pénzt és a fegyvereket előteremteni! Majer István paptanár elsőként kezdeményezett adakozást: saját pénzét, 12 ezüstkanalat, 2 sótartót adományozott. Felajánlotta a magyar nyelv terjesztésére összegyűjtött 100 Ft-ot is. Nemes tettét a polgárság is követte. Régi kardokat serlegeket ötvös műremekeket a hölgyek függőket karkötőket ajánlottak fel. A főkáptalan egy ezüst oltárt adományozott a haza védelmére. Az összegyűlt adományokból a gömöri fegyvergyárban 2400 puskát tudtak vásárolni A sikeres szervezés árnyoldala volt hogy a városban több zsidóellenes megmozdulás történt A lakók tiltakoztak az ellen, hogy zsidók is nemzetőrök lehessenek. „Csak a holttestemen keresztül!" Ezzel a felkiáltással tudta Besze János a lázongó tömeget lecsillapítani 79