Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920)

V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920) 3. Esztergom 1848-49-be

n • AZ UTOLSÓ RENDI ORSZÁGGYŰLÉS A polgárosodásért és függetlenségért vívott harc jelentős állomáshoz érkezett az 1847^48-as rendi országgyűlésen. A megalkotott törvények a reformkor és a márciusi forradalom legfontosabb vívmányait szentesítették. Esztergomba 1847. szeptember 24-én érkezett meg a meghívó a november 7-én nyíló országgyűlésre. A régi hagyományokhoz híven két követet küldhetett a város. A hírek felforrósították a hangulatot, s a városi közgyűlésen összecsapásra került sor a tanácsosok és a választott polgárok között A tanács a súlyos pénzügyi helyzetre hivatkozva csak egy követet akart küldeni míg a választott polgárok ragaszkodtak hozzá hagy közülük is jelöljenek követet oki saját költségén utazik Pozsonyba így három jelöltet neveztek a választásra A liberálisabb szellemű Meszéna Jánost és Takács Istvánt s a konzervatív Maurovich Rezsőt. A szoros választási küzdelem eredményeként Maurovich Rezső városi tanácsos lett a követ. Részlet Esztergom szabad királyi város tanácsának 1818. március 18-án kelt jegyzőkönyvéből: „A Tanács, Választott polgárság, számos városi polgárok, valamint több Szenttamás, Vízi Város és Szent György Mező Városbéli lakosok jelenlétükben nyílt ajtóknál ős gyűlés alakjában tartott nyilvános közgyűlés alkalmával 612. szám alatt indítvány tétetett, miként az európai általjános mozgalom, úgy szinte nemzeti átalakulásunkkal járó fejlemények közepette e netalán szükségelhető Hon Trón vagy önvédelem tekintetéből ezen város kebelében is fennálló századok egyé olvasztása mellett rendes és számosabb nemzeti őrsereg volna mielőbb felállítandó (...). Továbbá az ösméretes Pesti 12 pontokat a közgyűlés sajátjának meggyőződésével és elveivel megegyezőnek nyilvánítván elfogadja és országgyűlési követének a mennyiben még netalán nem tárgyaltattak országgyűlésen leendő pártolásokat meghaggya." m Palkovics Károly saját kezűleg faragott asztalkája A részére elkészített követi utasításban szereplő témák közül a magyar nyelv ügye, a vámok megszüntetése Magyarország és a birodalom között - már a korábbi országgyűléseken is szerepelt. Az ősiség és az örökváltság ügyében nem foglalt állást. Maurovich Rezső rendszeresen tudósította a várost a pozsonyi országgyűlésről. • A FORRADALOM HATÁSA ESZTERGOMBAN 1848. március 13-án Bécsben, majd március 15-én Pesten is kitört a forradalom. A pesti események híre futótűzként terjedt el az országban. Esztergomban Pinke István főbíró elnöklete alatt tartottak népgyűlést. Ezután a „csend és közbátorság megőrzésére" 26 tagú bizottságot alakítottak Pinke István vezetésével. Az ősgyűlés után örömmámorban úszott Esztergom szabad királyi város népe, s velük együtt ünnepelt Víziváros, Szenttamás és Szentgyörgymező lakossága is. Ez kapcsolta először egybe a négy város polgárait. Négy nap elmúltával valamennyi helység falán megjelent Pinke István főbírónak a felhívása a nemzetőrség megalakításáról. • A Palkovics hagyaték - a mai polgármesteri szoba berendezése 78