Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920)

V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920) 1740-ben a pusztító pestisjárvány után állították a Szeplőtelen Szűz Mária és a segítő szentek tiszteletére azt a pompás szoborcsoportot, amely ma az Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola és Óvoda Mindszenty tér felöli oldalán áll. (Az esztergomiak csak „Pestis Madonnának" hívják.) A századfordulón a Királyi város leggazdagabb embere Bottyán János. 1683-ban a felszabadító császári sereg katonája, 1685-ben a magyar lovasság hadnagya és helyettes kapitány. A vár hősies védelméért jelentős birtokokat kapott Esztergomban és környékén. A romos Esztergomban több háztelket is szerzett. Földszintes „lábas házát" árkádokkal a főtéren építtette fel, amit a király nemesi kúria-rangra emelt. 1703-ban még a császári seregben harcolt a kurucok ellen, de 1704-ben átállt, és Rákóczi tábornokává nevezte ki. 1706. február 10-én a császáriak ellen harcolt Esztergom váráért, de a kurucok csak szeptember 13-án tudták azt bevenni. Sajnos egy hónap múlva Esztergom a labancok kezére került, s Kucklander lett a várparancsnok. Elkoboztatta Bottyán János és 80 kuruc érzelmű esztergomi polgár minden vagyonát. Övé lett a Széchenyi téri palota is. (Bottyán feleségét, Judit asszonyt börtönbe záratta, aki ott is halt meg.) A királyi város templomai közül a ferencesek temploma 1717-re épült fel. Ekkor a szerzetesek a vízivárosi rendházukból ünnepélyesen átvonultak új otthonukba. A templom homlokzata kora barokk stílusban épült. A belső berendezés és a szentély 1757-re készült el Schram Lukács építész és festő terve szerint. Ez a templom őrizte meg Esztergomban legépebben a barokk oltárokat. A főoltár Szent Annát, a templom védőszentjét ábrázolja családjával. A főoltárhoz a bejárattól 3-3 mellékoltár vezet, melyek a főoltár felé haladva egyre díszesebbek. A Bottyán János u. 3. számú ház Esztergom legművészibb barokk palotája. Az 1740-es években építtette Terstyánszky János, Magyarország alnádora, aki korábban Esztergom ügyésze, majd országgyűlési képviselő volt. Kétszintes, manzárdtetős palota. Kosáríves kapuzatát íves vonalú, faragott kőerkély koronázza, melyen díszes kővázák találhatók. Mayerhoffer András pesti építész stílusában épült. Ez a palota 1805-1950 között, 145 éven át Esztergom megye székháza volt. A mai belvárosi, Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt plébániatemplomot 1757-62-ben építtette a városi tanács. Tervezője Oratsek Ignác kamarai építész volt, a budai várpalota és a gödöllői Grassalkovits-kastély építésze. A barokk templom díszes kőerkéllyel koronázott kapuzatát pompás barokk faragás ékesíti Belső tere tágas, egységes. A szentélyt fedő kupola Esztergom egyetlen fennmaradt barokk freskóképét őrzi amely Szent Pál vértanúságát ábrázolja, Schram Ferenc alkotása A kupola alatt a négy evangelista alakja látható. A barokk belső terek elengedhetetlen része a mennyezetfestés, amelynek az a szerepe, hogy az ég és a föld egységét jelenítse meg. A másik két freskó Takács István alkotása az 1930-as évekből. A barokk főoltárt 1900-ban váltották fel a mai fehér márványoltárra, amelyen Kiss György szobrász négy Árpád-házi szentet ábrázoló szobra áll. A templom négy mellékoltárát remekművű barokk építészeti keret kíséri Jelentős művészi alkotás a templom szószéke, melyet Bebó Károly pesti szobrász készített. A klasszicizáló vörös márvány keresztelő kút mellett további művészeti remekek: az ezüst húsvéti gyertyatartó a török művészet remeke; a rokokó orgonakarzat Dávid király szobrával és az öltöztető barokk Mária-szobor a Magyarok Nagyasszonya-kápolnában. Négy angyal a Szent Koronát tartja Mária feje fölé. J fi MST' K1 H W ukV •gm&i Mfj H mm Ffír ~ -fr 9 I» ^uill HE .Ni ^ t| - Hltllw i •U1ÜJJWB • A vízivárosi Szeplőtelen fogantatás-emlékmű, 1740 • A ferences-templom belső képe, 1717 • A belvárosi plébániatemplom belső összképe 71