Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920)

V. Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920) • Deák Ferenc utca l.sz. (Obermayer- ház) A Deák Ferenc u. 1-3. szám alatti egyemeletes barokk palota 1767-ben épült. Ez az évszám ékesíti a kapu zárókövét. Fölötte Esztergom címere látható. Az elsó' emeleti ablakokat kecses rokokó keret díszíti. 1909-tól a ház a város tulajdona. Több polgármesternek lakhelye volt. A városháza a Bottyán-palota átalakításával 1772-73-ban készült Mayer Jakab esztergomi építőmester terve szerint. A 80 m hosszú, 15 tengelyes palotát átépítették emeletesre, manzárdtetővel. A palota tengelyében nyílik a kosáríves kapuzat. Fölötte az íves, fonatos díszű faragott kó'erkély, mely kiemeli a dísztermet. Ezt a szép középrészt timpanon koronázza, melyen vörös márványból faragott címer és az 1773-as évszám az építés befejezésére utal. • A városháza (1773) és a Szentháromság-szobor (1900) A városháza Bottyán utcai szárnyát 1776-77-ben emelték Mária Terézia adományából a hatosztályos gimnázium számára. Itt 1777-ben kezdődött meg a tanítás. 1809-től a bencésekre bízta a város az iskolát, akik 1880ban felépítették a Bottyán utca másik oldalán lévő épületet, és az iskolát oda helyezték át. A városháza előtti főtéren 1710-ben Szentháromság-szobrot állítottak, melyet 1900-ban egy ünnepélyesebb emlékművel váltottak fel. Szobrait és domborműveit Kiss György szobrászművész készítette. A Széchenyi tér 7. szám alatti rokokó palota ma a főtér gyöngyszeme. Tervezője a városházát építő Mayer Jakab lehetett. (Ma Gróh-ház-nak nevezzük, mert egyik tulajdonosa Gróh ügyvéd volt. Itt működött a XX. század elején Esztergom első zeneiskolája.) 1776-ban épült a Széchenyi tér 15. számú emeletes ház. A manzárdtetős barokk palota Feichtinger Ferenc vaskereskedőé volt. Homlokzata a Széchenyi térre és a Kossuth utcára is nézett. 1844-től Pozzi olasz kereskedő háza volt, ezért nevezzük Pozzi-ház-nak is. 1755 körül építtette a Bottyán János u. 5. szám alatti művészi palotát Pethő Sebestyén városbíró. Az ún. Meszéna-ház tengelyében ma is az eredeti napsugaras fafaragású kapuszárnyak fogadják a belépőt. Az emeleti termet kettős ablak és manzárdtető emeli ki. A helyiségekben pompás barokk faliképek rejtőznek a vakolat alatt, amelyre a 2000. évi kutatás derített fényt.. A ház mai nevét a Meszéna családról kapta, 1847-től 2000-ig lakták a család leszármazottai.