Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - IV. Esztergom az Anjou királyok uralkodásától a törökök kiűzéséig (1301-1685)

IV. Esztergom az Anjou királyok uralkodásától a törökök kiűzéséig (1301-1685) • A TÖRÖK ESZTERGOM Szent István király szülőhelye, a magyar államiság bölcsője a török birodalom fontos végvára lett. A pusztítás mértékét érzékeltetik a következő adatok. Míg 1526 előtt 1322, addig 1531-ben 283, 1577-ben 182 portát írtak össze. 1526 előtt 45 település volt, 1685 után csak 21 falu éledt újjá. A területen élő nemesség és az érsekség elmenekült. Néhány adalék a város területén feltárt leletekről: Bánomban 20 keresztény katona sírját tárták fel a XVI. századból (előkerült katonai egyenruha gombsora, tarsolyban tartott pisztolygolyó, kovakő és 1542-ből két darab ezüstgaras). A Ferences-templom mellé kb. 400 zsoldost temettek el (pestisjárvány - 1542). A Prímási Palota kertje favázas török kutat és nyírfa abronccsal készült fa kádat rejtett. A Lépcső utca tetején fazekaskemencét és török feliratos agyagedényeket találtak. A Bánomi-dűlőből és a Vasvári Pál utcából török vízvezetékcsöveket ástak ki. A Szent János-kút vizét vezették be a Vízivárosba. Sok csorgókutat használtak. A városban a vízvezetékeket falba, illetve a földbe helyezték. A török kor jeles épületeiről korabeli ábrázolások mellett leírások is fennmaradtak. Különösen értékes a híres török világutazónak, Evlia Cselebinek a leírása, melyet 1663-ban készített. Az ő és mások feljegyzései nyújtanak segítséget a Balassa Múzeum régészeinek, hogy a Víziváros jelentős török építményeit feltárják. A Víziváros északi végén például a XVII. századi metszetek (városképek) minaretes török imaházat jeleznek, amelyről Cselebi a következőket írja: „Özicseli Hadzsi Ibrahim dzsámija ólomtetejű, festett deszka mennyezetű, nagy térfogatú, téglamináretes, magas és új építésű, szép dzsámi Medreszéje (középiskolája), mekthebje (alsó iskolája), derviskolostora, valamint egy kis fürdője van (...) az alsó külvárosnak nagyon erős és széles védőfala van; ennek egyik kapuja a Hadzsi Ibrahim dzsámija alatt lévő Kücsük (Kis-) kapu, mely nyugat felé a Dunára nyílik. Ha ló bemegy is rajta, kocsi nem mehet be!" Az épületet a törökök kiűzése után átépítették és magtárnak, majd lakóháznak használták az 1990-es évekig. A folyamatban lévő régészeti kutatás során a Berényi Zs. u. 18. sz. házban előkerültek az elfalazások alól a dzsámi ajtó- és ablaknyílásai, sok helyen az eredeti török kori vakolat is megmaradt (egy helyen török felirattal). Csupán a minaretjét bontották el még a XVIII. században, melynek alsó (10 m magas!) fele azonban megmaradt, a karcsú toronyba felvezető csigalépcső 9 lépcsőfokával. A hamarosan helyreállítható dzsámi egyik látványos műemléke lesz a Vízivárosnak. A mellette említett kis fürdő kutatása még folytatódik. Egykorú leírásokból (Cselebitől is) tudjuk, hogy a fürdő bővizű meleg forrása malmot és egy csodálatos vízemelő gépet hajtott, melyet még a régi magyar érsekek építettek, és amely Mátyás király idejétől a török kiűzéséig a várba nyomta fel az ivóvizet a Dunából. Ez a vízmű volt a vár védelmének kulcspontja, ezt foglalták el először a törökök, ezért esett el a vár 1543-ban, s ennek a győzelemnek és Szulejmán szultánnak állít emléket a török feliratos emlékkő, mely a mai napig látható a dzsámi Duna felé néző homlokzatán az egykori Kis (Kücsük) kapu befalazott boltíve fölött. Egy másik, még helyreállítható török fürdő a Víziváros déli végén, az egykori Mattyasovszky-féle kert földjében rejtőzik. Feltárását a közeljövőben tervezik. A török építmények helyreállítása és bemutatása érdekes színfolttal gazdagíthatja városunk műemlékeinek sorát, s egyúttal tanulságul és biztatással is szolgál, hiszen annak a 130 évnek a kézzelfogható emlékei jelennek majd meg előttünk, amikor városunk egy idegen birodalom része lett, régi lakossága és épületei is megsemmisültek, de a pusztulásból és romokból újra fel tudott támadni... • Hadzsi Ibrahim dzsámija a Vízivárosban feltárás közben • A „Kis-török- fürdő" valószínű képe (Horváth István rekonstrukciója) Kérdések: l. Mit tudsz Párkány nevének eredetéről? 2. Mi volt, és hol volt Tepedelenl 3. Ki volt az a híres magyar költő, aki Esztergom egyik török kori ostrománál halálosan megsebesült? Hol történt az eset? Ki és mikor készítette a költő szobrát, emléktábláját? 4. Hol és milyen írott adatot őriznek Balassa Bálint születése és halála körülményeiről? 5. Ki volt Pálffy Miklós? 6. Ki volt Sobieski János, és hol van emlékműve városunkban? 7. Ki volt és miért érdekes számunkra Evlia Cselebi? 67