Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - IV. Esztergom az Anjou királyok uralkodásától a törökök kiűzéséig (1301-1685)

IV. Esztergom az Anjou királyok uralkodásától a törökök kiűzéséig (1301-1685) Összefoglalás i Az esztergomi vár alaprajza 1683-ban • Vitéz János érsek portréja a Tribrachuskódexben „Lux Pannonié" felirattal (Országos Széchenyi Könyvtár) • Mit tudsz „áthelyezéséről"? • Mi történt a kápolnával a török korban? • Beszélj a kápolna oltáráról és a szobrokról! A középkori várról Horváth István múzeumigazgató rekonstrukciós rajza alapján tájékozódhatunk. • Ismertesd! • A térképről olvasd le a településrészeket! • Ismertesd főbb jellemzőit! • Mohács, majd Buda elfoglalása után 1543-ban a török elfoglalja Esztergomot is. Istvánffy Miklós leírása alapján ismertesd a vár elfoglalását! • Milyen lett a törökök győzelme után a város arculata? IV Béla király a tatárjárás után Budára teszi át székhelyét, ezzel Esztergom főváros-jellege megszűnik. A várat a király a mindenkori esztergomi érseknek adományozza. Esztergom tehát érseki székhely lesz. Telegdy Csanád érsek az első az érsekek közül, aki a várban nagyszabású építkezéseket végeztet. A várkápolna 1340 körül készült freskói az ő megrendelésére készültek. Városfejlesztő tevékenysége is jelentős volt (pl. kőfalak a Vízivárosban). Pálóczi György érsek művészi igényességét jelzik értékes könyvei, őstulokszarv serlege. A kor legjelentősebb festészeti alkotása Kolozsvári Tamás 1427-ben készült szárnyas oltára (a Keresztény Múzeumban). Széchy Dénes érsek újjáépíttette a Szent Adalbert-templomot, s ő kezdte el építtetni a későbbi ún. Vitéz-palotát. A humanista tudós, Vitéz János érsek palotaépületéről rekonstrukciós rajz (tanulmány) alapján vannak ismereteink. Történetírók leírásai szólnak a palota szépségéről. 2000-re elkészült a palotarekonstrukció, amely azonban csak kis mértékben jelzi a Vitéz-féle palotát. Az érsek dolgozószobájának (Vitéz-stúdió) zodiákusíve, a négy erényt kifejező freskó sora ma is ámulatba ejti a múzeumlátogatót. A tudós főpap nagy terveiért és tetteiért nyerte el a „Lux Pannoniae" nevet. Híres tudósok, történetírók esztergomi munkásságát tették lehetővé a kiemelkedő tudású érsekek. • Sorolj fel városunkban élt vagy megfordult híres tudósokat, művészeket! Bakócz Tamás érseksége egyháztörténeti jelentőségű. Vörös márvány sírkápolnája a magyarországi reneszánsz építészet egyetlen csodája. ??? Szintén Horváth István készítette el a középkori Esztergom helyrajzát, mely alapján feltérképezhető: • Esztergom három vár- és városfalakkal, árkokkal védett településrésze, • tizenöt, a városmaggal összeépült külvárosi településrésze, • hét távolabbi, de a városhoz tartozó külső település. ??? Tepedelen, Dzsigerdelen - ez a két elnevezés Esztergom életében a török elnyomás éveit jelenti. A törökök elleni ostromok közül kiemelkedik 1594 sikertelen ostroma, ahol a költő Balassi Bálint is életét veszti. 1595-től tíz évig magyar Esztergom, 1605-től viszont újra a töröké, majd a végleges felszabadítás 1683-ban véget vet a 130 éves török uralomnak. A kor jeles épületeiről, a fürdőkről számos emlékünk tanúskodik. • • • • 68