Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - IV. Esztergom az Anjou királyok uralkodásától a törökök kiűzéséig (1301-1685)

IV. Esztergom az Anjou királyok uralkodásától a törökök kiűzéséig (1301-1685) • Az esztergomi bég egykori lakóháza a Vízivárosban Kérdések: 1. Ki volt, és mit tett az esztergomi érsek a mohácsi csatában? 2. Ki volt Nagy Máté és Dobozi Mihály? Milyen események fűződnek nevükhöz? 3. Mikor és hogyan foglalta el Szulejmán szultán Esztergomot? 4. Hol áll a török bég háza, és ki (mi) volt az esztergomi bég? 5. Hol van, és ki építette a vízivárosi Budai kapu tornyát? 6. Miért és hogyan nevezték az egykori Királyi várost a török háborúk idején? Esztergom 1543-tól - mint a török birodalom fontos végvára - a környék legjelentó'sebb erőssége, egy török közigazgatási terület székhelye, szandzsákközpont is lett. A több megyényi területre kiterjedő szandzsák élén az esztergomi várkapitány, a szandzsákbég állt (akinek háza egy időben a vízivárosi Pázmány Péter u. 9. sz. „török bég háza" volt). A terület megmaradt lakosságát a török megadóztatta, ill. egyéb szolgáltatásokra, pl. az erődítmények építésére kötelezte. A város jelentősen átalakult: a külvárosokat és a környező falvakat a török fölégette, elpusztította, lakóit leölte vagy rabszíjra fűzte (sokan a Felvidék biztonságosabb tájaira menekültek). Lakott hely - a váron kívül csupán a falakkal védett Királyi város, a Víziváros, és a kettő közötti védett Hévíz városrész maradt -, a lakosság kicserélődött. A kevés számú magyar lakos mellé a törökök rácokat (szerbek) telepítettek, akik martalóc néven a török segédcsapatokban szolgáltak, s akikről az egykori királyi várost a XVI-XVII. században rácvárosnak nevezték. A Kossuth Lajos u. 60. telkén ma is álló Rác-templom helyén ők építettek kisebb imaházat. A törökök kiűzése után, a XVIII. században átépített mai templom a XX. századig itt élő rácok (szerbek) temploma volt. Esztergom külső arculata is megváltozott. A régi templomokat és épületromokat - részben az erődítések építéséhez - elbontották vagy pl. török imaházakká (mecsetek, dzsámik) építették át. A meleg forrásokra - melyeken a középkorban is voltak már fürdők - kupolás török fürdőket építettek. Ilyen fürdő állt pl. a vízivárosi Katona István u. 6-8. sz. házak helyén, amelyet Szép Rusztem budai pasa épített 1560 táján. A kupolás török fürdők és dzsámik, a karcsú, magas minaretek törökös városképet mutattak. A békés időszakban a török kori Esztergom fontos kereskedelmi szerepet is játszott - főleg a Duna túlsó partjának inkább megmaradt lakossága életében. • A„török" Esztergom - XVII. századi metszeten 62