Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története
Tartalom - IV. Esztergom az Anjou királyok uralkodásától a törökök kiűzéséig (1301-1685)
IV. Esztergom az Anjou királyok uralkodásától a törökök kiűzéséig (1301-1685) Itt a tó mellett - főleg a hegy lábánál - a kanonokok kőházai emelkedtek a III. Béla király felesége által a forrásvízre épített, és Magyarország legrégebbi nyilvános közfürdője (balnea communia) körül, amelyet később, 1238-ban IV Béla király a johannita kereszteslovagoknak adományozott. Utóbbiak a fürdő mellett ispotályt (kórház) és Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templomot létesítettek. A Hévíz-tó lefolyásán pedig a káptalannak vízimalma működött már a XIII. századtól kezdve, melyet később a törökök palánkkal is védett lőpormalommá alakítottak. 13. Szent Tamás Prépostság. Templomát a XII. század végén III. Béla király vagy Jób érsek építtette a vértanúhalált halt (1170) Becket Szent Tamás canterburyi érsek tiszteletére. A hegy fokán álló templom alapfalának részletét a közelmúltban tárták fel. Közelében álltak a társaskáptalan kanonokjainak házai, a keleti lankás hegylejtőn pedig jobbágyok települése, kertek és szőlők voltak. 14. Libád település a Szent Tamás-hegy és a Várhegy közti völgyben terül el. Valószínűleg a városrész plébániatemploma volt az oklevélben először 1331-ben szereplő Szent Ambrus-templom, maga a település az esztergomi káptalan birtoka volt. 15. Petény (vagy Petyen) városrész a Várhegytől északra a Duna-parton terült el. Ezen keresztül vezetett a forgalmas közút a környék legfontosabb dunai átkelőhelyéhez, a híres kakati révhez (Kakat a mai Párkány város Árpád-kori előzménye volt, amelyet már az 1075-ben kelt garamszentbenedeki oklevél is megemlít). 16. Szentgyörgymező városrész a zöld mezei Szent György prépostság körül terült el. A prépostságot (melynek temploma a mai plébániatemplom helyén állt) még a XII. században alapíthatták, bár első hiteles említése csak 1230-ból ismert. Szentgyörgymezőn még egy Szűz Mária-templomról is vannak adatok. Ez talán a település plébániatemploma lehetett. A településnek a mai beépített területen túlnyúló részén folytatott ásatások során X-XII. századi lakóházak maradványait tárták fel az 1980-as évek elején. 17. A Szigeten a bencés rendi apácák valószínűleg a XI. század elején alapított monostorának és templomának maradványait tárták fel a régészek. A háromhajós Árpád-kori templom mellett a monostor, annak udvarán egy temetőkápolna maradványai és egyéb értékes régészeti leletek láttak napvilágot, s egyúttal a feltárás során a kolostor melletti településhez tartozó építmények részletei is előkerültek. Az előbbiekben a szorosan egymáshoz épült városrészeket ismerhettük meg. A10. számmal jelzett Fenyérd (Fenerd) már kissé távolabb, a dombok között a Csurgó-kút völgyébe települt. A többi, még távolabb fekvő település - Peszér, Urkuta, Zamárd és Ákospalota - bár Esztergomhoz számították, különálló falvak voltak. Esztergom városát valójában az elsorolt 18 település együttese alkotta. E jelentős középkori magyar várost azonban már 1526-ban nagy károk érték, majd a 150 éves török uralom háborúi során úgyszólván teljesen elpusztult, s helyén egy kisebb jelentőségű és területű város alakult újjá. • A Szent Tamás-hegy lábánál lévő Hévíz-tó a vízimalommal - 1595-ben (Sibmacher metszete) Kérdések: 1. Kié volt, mikor és kitől kapott városi jogokat a Víziváros? 2. Mik voltak a Víziváros főbb épületei a középkorban? 3. Mit tudsz a vízivárosi Malombástya híres gépezetéről? 4. Hol terült el az egykori Királyi város és mik voltak a fő épületei? 5. Kinek és minek az emlékét őrzi a Szentkirályi-dűlő elnevezés? 6. Kik laktak a Kovácsi nevű városrészben, hol volt ez, és milyen emlék látható ott? 7. Ki alapította, és hol állt Esztergom egyik Árpád-kori eredetű főiskolája? 8. Hol volt, és ki építette Magyarország legrégebbi nyilvános fürdőjét? 9. Kiről és mikor kapta nevét a Szent Tamás-hegy? 10. Mit tudsz Szentgyörgymező eredetéről? 11. Sorold fel a középkori Esztergom külvárosait! 12. Hol és milyen kolostor állt az esztergomi Szigeten? 57
