Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - IV. Esztergom az Anjou királyok uralkodásától a törökök kiűzéséig (1301-1685)

IV. Esztergom az Anjou királyok uralkodásától a törökök kiűzéséig (1301-1685) 6. Szentistvánfalva vagy Széplak Szentkirály és Szentpál között terült el a Fehérvárra vezető út mentén. Szent István első vértanúról nevezett plébániatemploma után nyerte nevét. E település a XIII-XIV században beleolvadt Szentkirályba. 7. Szentlázár Szentistván és Szentpál szomszédja volt. Ennek központjában a Szent Lázár-templom és ispotály állott, amelyet történészeink szerint még István király alapított, szolgálatára rendelvén az augsburgi csatából megmenekült „gyászmagyarok" utódait. A templom és ispotály a Szent Lázár-rendtől később a szentkirályi keresztesek kezébe került, majd a török háborúk során a XVI. században elpusztult. 8. Kovácsi: Szentlázártól keletre, a Királyi városig terjedt. A IX-X. században már virágzó település az itt dolgozó kovácsokról és egyéb mesteremberekről kapta nevét. E korai időszakáról a vasútállomás környékén feltárt gazdag régészeti leletek tanúskodnak. Az Árpád-korban már három templomát (Szent Mihály-, Szent János-, és Szent Kozma-Damjántemplomok) említik az oklevelek. Közülük az egyik (a vasútállomás előtt, a vasúti töltés oldalában láthatók romjai) biztosan megépült már István király korában. A templomban harangöntő kemencét, e fölött pedig Szent István dénárjával keltezett sírt tártak fel. Esztergom a XI. század elején meginduló magyar pénzverés központja volt, a pénzverők itt, Kovácsiban laktak (maga a pénzverde a XI. században a várban, a XII-XIV században pedig már a Királyi városban működött). Kovácsinak a Királyi városig terjedő északi harmadát 1264-ben IV. Béla király a csuti premontrei monostornak adományozta, azért ezt a részt a Csuti monostor falujának is nevezték. Kovácsi maradék nagyobbik részét 1326-ban Károly Róbert király a Királyi városhoz csatolta, s azzal együtt ez a rész a török pusztításig királyi fennhatóság alatt maradt. (1502-től 1519-ig - a Királyi várossal együtt Bakócz Tamás zálogában.) Az elpusztult Kovácsi helyére a mai város a XIX-XX. században települt vissza. 9. Újfalu (Nova-Villa) városrész Kovácsi szomszédja volt, melynek fő épülete az 1231-ben már fennálló Szent Domonkos-templom. Magának Újfalu településnek középkori régészeti emlékei hosszú területen - a hegy lábánál - kerülnek elő. 10. Örmény már a tatárjárás előtt örmény kereskedők és mesteremberek települése volt. Plébániatemplomát, amely a mai Esze Tamás utca táján állt, Keresztelő Szent János tiszteletére építették. A városrész kiváltságos örmény kereskedői az egész ország területén vámmentességet élveztek. A tatárjáráskor megsemmisült kiváltságaikat IV. Béla 1243-ban megújította ugyan, településük azonban később beleolvadt a tatárjárás után kiterjeszkedő Szentanna kerületbe. 11. Szentanna kerület: nevét az Ágoston rendi szerzetesek 1272-ben alapított Szent Annáról nevezett templomáról és monostoráról nyerte, amely a főút (Bajcsy-Zsilinszky út) nagy kanyarulatánál, a Szent Tamáshegy lábánál állott. A monostor mellett 1290-ben III. András király főiskolát alapított, amely a török pusztításáig működött. A városrész fő birtokosa a káptalan volt. A főút északkeleti oldalán a kanonokok díszes kőházai épültek a XIV-XV században az oklevelek tanúsága szerint. 12. Hévíz vagy Tapolca városrész a Szent Tamás-hegy és a Kis-Duna között terült el. A hegy lábánál fakadó hévízforrások vize tóvá szélesedett (a mai városközpont helyén). 56