Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - IV. Esztergom az Anjou királyok uralkodásától a törökök kiűzéséig (1301-1685)

IV. Esztergom az Anjou királyok uralkodásától a törökök kiűzéséig (1301-1685) BAKÓCZ TAMÁS ESZTERGOMI ÉRSEK Vitéz János halála után a következő érsek salzburgi érsekké lett és magával vitte elődje könyvtárának és kincstárának számos értékes darabját. Ezek ma Salzburgban, Bécsben és Münchenben találhatók. Utána Beatrix királyné kiskorú öccse, Estei Hippolit lett az érsek, aki a legmodernebb alapokra fektette a vár és az egyházmegye életét. Modenában található számadáskönyvéből tudjuk, hogy az olasz mesterek a mellettük dolgozó hazai iparosok segítségével milyen munkákat végeztek. (Pl. kandallók, bútorok, várhelyiségek belső díszítése stb.) 1490-től 10 évig itt lakott az özvegy Beatrix királyné is. Nagy udvartartása volt, zenészeket, táncosokat, színjátszókat is foglalkoztatott. 1497-ben az egri püspök, Bakócz Tamás lett az esztergomi érsek. A jobbágyfiúból lett bíboros prímás érsek bátyja segítségével külföldi egyetemeken tanult (Krakkó, Bologna, Ferrara). Gyorsan emelkedett az egyházi és a politikai pályán. Előbb Mátyás királyi titkára, tanácsos, majd titkos kancellár, végül főkancellár lett. Esztergomi székhelye pompásabb volt, mint a budai királyi udvar! Esztergomon kívül Rómában, Pesten és a budai várban, a Szent György téren állt palotája Híres volt az Esztergom közeli (Búbánat-völgy) Akospalotai reneszánsz villája hatalmas kerttel, szökőkutakkal vadaskerttel. 1513-ban II. Gyula pápa halála után az európai nagyhatalmak egy része őt jelölte pápának. Hatalmas vagyonából, épületeiből hírmondóként csak néhány kőfaragvány maradt. De vörös márvány sírkápolnája, az európai reneszánsz építészet kiemelkedő alkotása a mai napig áll! A sírkápolna alapkövét 1506-ban tették le és 1507-re készen állt. A belső párkányzat bronz feliratán ez olvasható: THOMAS BAKÓCZ DE ERDEVD CARDINALIS/STRIGONIEN ALME DEI GENITRICI MARIE/VIRGINI EXTRUXIT ANNO MCCCCCVII. (Erdődi Bakócz Tamás esztergomi bíboros építtette Mária-Istenszülő tiszteletére 1507 évben) A kápolna építője és szobrásza a firenzei Andrea Ferrucci volt, Michelangelo tanítványa. A centrális (középpontú) alaprajzú, egységes belső tér az antik példák nyomán készült. A görög kereszt alaprajzú épületben a középtérhez fülkeszerűen diadalívvel kapcsolódnak a mellékterek. A belső teret magas színvonalú szobrászati díszítés teszi még szebbé (Pl. oszlopfők, rozettás farkú delfinek, akantuszlevelek, stb.). A kupola alatti két Bakócz-címer: kocsikerék fölött ágaskodó szarvas - az érsek származását és egy legendát örökít meg. A sekrestyeajtó kagylódíszes záródása, a kerubfejes kórusablak, az aranyozott bronz domborművek összesen 96 művészi jelenetet tartalmaznak. A kápolnát kívülről aranyozott rézborítás fedte. Ezen állt az aranyozott rézgömb az aranyozott vaskereszttel. A kupola az utolsó török ostrom idején, majd a Rákóczi-szabadságharcban sérült meg, de 1823-ig állt. Ekkor beépítették a kápolnát a mai bazilikába. Mai kupoláját Lippert József tervei szerint neoreneszánsz stílusban alakították ki. Eredeti homlokzata a beépítéssel eltűnt. (Töredékei a kriptában találhatók!) m Bakócz Tamás portréja - bronz érem, XVI. század eleje (Magyar Nemzeti Múzeum) • A Bakócz-kápolna 1756-ban a székesegyház romos falai mellett (Andreas Krey rajza Bécs, Hadi Levéltár) 40