Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - IV. Esztergom az Anjou királyok uralkodásától a törökök kiűzéséig (1301-1685)

IV. Esztergom az Anjou királyok uralkodásától a törökök kiűzéséig (1301-1685) A fénylő vörös márvány Bakócz Tamás bíborosi méltóságát fémjelzi. Az érsek pompaszeretetét, művészi igényességét, reneszánsz öntudatát fejezi ki ez a Gerecse-hegységből (Piszke) származó márványból alkotott kápolna. Szinte kiemelkedik a bíbor színből a carrarai fehér márványból faragott oltár. A kápolna fehér szentélyfala domborművekkel és (egykor) szobrokkal díszített remekmű. Az oltárasztal fölött álló hármas fülke a diadalívekhez hasonló. Kagylódísszel záródó fülkéiben az eredeti szobrokat a mohamedán törökök megsemmisítették. Piero della Vedova torinói szobrász készítette Szent István és Szent László szobrát 1875ben. Ugyanekkor készült a márványberakásos szentségház is. A középső fülkében a trónoló Madonna szobra lehetett, mellette a térdeplő Bakócz Tamás. Fölötte kétoldalt két-két evangelista domborműve kapott helyet, Ferrucci mester munkái. Ők az Örömhír (- Evangélium) hirdetői. Felettük a négyzetes mezőben látható az angyali üdvözletet ábrázoló dombormű. A domborművön és a két párkány szélén térdeplő két angyalon is a törökök megcsonkították az arcokat. Bakócz Tamás Esztergomban halt meg. Végrendeletét követve a kápolnában temették el nagy pompával. Sírját a városba betörő törökök kifosztották. i A Bakócz-kápolna oltára Bakócz kincsei szétszóródtak, de szerencsére megmaradt a Corvin Jánostól hozzá került Mátyás-kálváriája, amely nemcsak az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár, de egész Európa egyik legnagyobb kincse! A nagyméretű, színaranyból készült és színes zománccal ékesített, igazgyöngyökkel és drágakövekkel kirakott ötvösmű felső részén Krisztus a kereszten, Mária és János között jelenik meg. Alatta az aranyfülkében az oszlophoz kötözött, megostorozott Jézus áll A fülkét három próféta alakja díszíti. Mindez több részes, pompád talapzaton áll amelyet Mátyás király készíttetett. Az ő zománcdíszes arany címereit három arany szfinx tartja. A bazilika kincstára őrzi Bakócz Tamás olasz brokát miseruháját is. Kelyhét és portréjával díszített érméjét a Nemzeti Múzeumban láthatjuk. Könyvtárából egy hatalmas méretű, gazdagon festett kódexet, a Gradualét (énekeskönyvet) az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár őrzi. 1543-ban, amikor a törökök elfoglalták Esztergomot, a Bakócz-kápolna szépsége magát Szulejmán szultánt is ámulatba ejtette. Erről írt Evlia Cselebi török történetíró, aki a kápolnát „...a magyarok piros almájá"-nak nevezte. A kápolnát Sinán neves török építész mecsetté alakította át. A török uralom alatt itt járt utazók (törökök, németek) egyaránt csodálattal írtak a kápolnáról. 1683. október 28-án a Sobieski János lengyel király vezette felszabadító sereg is itt tartotta a hálaadást. Ez volt ugyanis akkor Esztergomban az egyetlen épségben maradt templom. 1706-ban Rákóczi Ferenc is itt tartotta a Te Deumot. • Mátyás-kálvária, Esztergom, Főszékesegyházi Kincstár ivttií -a^mr :n«ni!™> t o • '£9 41