Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - IV. Esztergom az Anjou királyok uralkodásától a törökök kiűzéséig (1301-1685)

IV. Esztergom az Anjou királyok uralkodásától a törökök kiűzéséig (1301-1685) • SZÉCHY DÉNES ÉRSEK (1440-1465) TEVÉKENYSÉGE A XV század Esztergom második felvirágzását hozta. Ezt Széchy Dénes és Vitéz János érsekeknek köszönhette a város. Széchy Dénes lUO-től esztergomi bíboros-érsek és Magyarország főkancellárja. Erős kézzel irányította az egyházat. Római kapcsolatai révén megerősítette az esztergomi érsekség régi jogait és kiváltságait, de jelentős szerepet játszott az ország politikai életében is. Három királyt koronázott meg: I. Ulászlót, V. Lászlót és Mátyás királyt. Hunyadi Mátyás megkoronázása után egy évvel halt meg, a Szent Adalbert- székesegyházban temették el. Sírját a török háborúkban feltörték, kirabolták. A díszes vörös márvány síremléket a romok közül kimentették és az új bazilika kriptájában helyezték el. A késő gótikus stílusú sírkövön élet­nagyságú alakja látható főpapi ruházatban, körmeneti kereszttel, kezében pásztorbottal, jobbján a Széchyek kétfejű sasos címerpajzsával. Széchy Dénes jelentős építkezéseket is végzett az esztergomi várban: újjáépíttette a Szent Adalbert-székesegyházat. Az újabb kutatások szerint neki tulajdonítható a „Vitéz János palotája"-ként ismert késő gótikus palota építésének megkezdése is, amelynek jelentős része már az ő életében elkészülhetett. Ezt igazolja, hogy a nagyterem ajtókereteit a Széchyek kétfejű sasos címerei díszítették. • Széchy Dénes szobra a bazilika előcsarnokában 2. Vitéz János és Bakócz Tamás tevékenysége VITÉZ JÁNOS ESZTERGOMI ÉRSEK Vitéz János, aki 1408 táján született a szlavóniai Zrednán egy felemelkedő nemesi család sarjaként, 1465-72 között volt esztergomi érsek és Magyarország prímása. Zsigmond király kancelláriáján kezdte pályafutását. Feltehetően Padovában ta­nult. Váradon prépost, majd húsz éven át püspök volt. V. László király kancellárrá nevezte ki. Hunyadi János fiai nevelését bízta a nagyműveltségű, humanista fő­papra. Amikor U65-ben Esztergomba költözött - mint magyar egyházfő-, az olasz humanisták már Lux Pannoniaenek, Magyarország Fényének nevezték. Ezt jeles könyvtárával, az új humanista tudományok és művészetek ismeretével és pártfogá­sával érdemelte ki. Esztergomban fő feladatának tekintette a magyar egyetem megalapí­tását, nemzetközi tudós tanári karral. Esztergomba hívta Regiomontanust, a híres königsbergi csillagászt, aki csillagvizsgálót állított fel a várban. Itt folytatott kutatást a Nap és a bolygók viszonyá­ról és a Föld tengely körüli forgásáról. Könyvét (Tabulae directionum) Vitéz érseknek ajánlotta. Esztergomban nyitotta meg az egyetemet (Academia Istropolitana), de a működését Mátyás király óhajára Pozsonyban kezdte meg. A Széchy Dénes által kezdett palotaépítést folytatta, és ő fejezte be. Az épületről hiteles leírást Antonio Bonfini történetíró készített, aki Mátyás király halála után, Beatrix királyné kíséretében tartózkodott váro­sunkban. Vitéz Jánosról a következőket írta: »»» • Széchy Dénes síremléke (1465) a bazilika kriptájában 36

Next

/
Thumbnails
Contents