Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története
Tartalom - IV. Esztergom az Anjou királyok uralkodásától a törökök kiűzéséig (1301-1685)
IV. Esztergom az Anjou királyok uralkodásától a törökök kiűzéséig (1301-1685) Pálóczi György érsek (1423-39) Zsigmond király főkancellárja volt, a király teljes jogú helytartója. A kincstár két díszes bölényszarv serleget őriz, melyet a király kapott, s ő Pálóczi érseknek ajándékozta. A nagyobbik serleg felső részén oroszlánon és griffen lovagoló puttók láthatók. A reneszánsz világot képviselő serleg alsó részét a Pálóczi család címere ékesíti. Az érsek művészi igényességét jelzik ránk maradt értékes könyvei. Missaléját (misekönyv) a Széchenyi Könyvtár, breviáriumát (zsolozsmáskönyv) Salzburg múzeuma őrzi. Antifonariuma (énekeskönyv) a Főszékesegyház könyvtárát gazdagítja. A kincstárban őrzik díszes püspöksüvegét, melyet a következő századokban a királyok koronázásakor viselt az esztergomi érsek. • KOLOZSVÁRI TAMÁS: KÁLVÁRIA OLTÁR A kor legjelentősebb festészeti alkotása Kolozsvári Tamás 1427-ben készült szárnyas oltára, a Keresztény Múzeum egyik legnagyobb kincse, az európai gótika remeke. A nyolc képből álló oltár az Esztergomhoz közeli Garamszentbenedek bencés apátsága számára készült. Miklós kanonok készíttette, akit a középső kálváriakép bal szélén térdelve örökített meg a festő. Zsigmond király hiteles portréja is megjelenik a római százados alakjában. Krisztus keresztje mellett fehér lovon ül. Az a Simor János érsek mentette meg a pusztuló oltárt, aki 1875-ben megnyitotta a Keresztény Múzeumot. • Pálóczi-címeres szarvserleg, 1400 körül, Főszékesegyházi Kincstár Kolozsvári Tamás az első név szerint ismert magyar festő. Neve az oltár predelláján (= főkép alatti tábla) olvasható. Az alkotó kivételes művészi tehetséggel jeleníti meg a lélek legbensőbb érzelmeit. A megnyújtott alakok, a színek szimbolikája a felháborodás és az együttérzés kifejezői. Az oltárkép Simor János érsek gyűjteményéből került a múzeumba • Jézus feltámadása - részlet az előző képből • Kolozsvári Tamás. Kálvária-oltár, 1427, Keresztény Múzeum 35
