Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - IV. Esztergom az Anjou királyok uralkodásától a törökök kiűzéséig (1301-1685)

IV. Esztergom az Anjou királyok uralkodásától a törökök kiűzéséig (1301-1685) Jelentősége Az esztergomi várkápolna 1340 körüli freskója az itáliai trecento festészet legjelentősebb Itálián kívüli alkotása. A töredékekben fennmaradt freskókban Jézus elfogatását fejezi ki az a freskótöredék, amely Júdás csókját és Péter apostol kezét ábrázolja. A Sírbatétel című képből Mária, az édesanya arca maradt fenn, amint halott fia arcára borul. A Feltámadás című freskó az E-i oldalkápolna Ny-i falán töredékesen ma is látható. A Mennybemenetel című képre a felfelé néző apostolok feje utal. Mária égi királynő koronázását két töredék jeleníti meg. A Fenséges Isten (Maiestas Domini) központi ábrázolása, két freskótöredék a főpapi ülés fölött a szentélyben található. • Madonna-szobor a ferencesek középkori templomából • TELEGDY ÉRSEK VÁROSFEJLESZTŐ TEVÉKENYSÉGE A Víziváros kőfalának egyes szakaszait is ő építtette. Megerősített formájukban ma is láthatók a Kis-Duna partján és a Pázmány Péter utca házainak udvarán. A városrészt ebben az időben betelepült lakosságáról német városnak, vagy újvárosnak nevezték. A Királyi város fejlődését segítette Károly Róbert gazdaságpolitikája. Az esztergomi polgárokat felmentette a vámfizetés alól. (Az ország egész területén!) 1326-ban Kovácsit, a pénzverők települését a városhoz csatolta. Fia, Nagy Lajos király végakaratában azt kérte, hogy az esztergomi ferences templomban temessék el. Nápolyi hadjárata után kincsekkel halmozta el a kolostort. Feltehető, hogy ebből a templomból származik az a gótikus Madonna-torzó, amely a Keresztény Múzeum tulajdona (1,5 m magas kőszobor, 1360 körüli). • A Mátyás-kálvária felső része 1401, Főszékesegyházi Kincstár A XIV század második felében Telegdy Csanád utódai Vásári Miklós és Keszei Miklós szintén európai műveltségű érsekek voltak, akik növelték Esztergom központi szerepét. A legjelentősebb kulturális intézmény ebben az időben az a Collegium Christi volt, amely a középkori egyetem jellegzetes intézményeként működött. Könyvtára is jelentős szerepet töltött be. • ESZTERGOM ZSIGMOND KIRÁLY KORÁBAN Nagy Lajos király halála után a trónviszályok ismét háborút hoztak a város számára. Kanizsai János érsek (1387-1418), aki kezdetben Zsigmondot támogatta, 1401-ben a lázadók élére állt. 1403-ban a király megbocsátott a lázadóknak és az érseknek is, aki később a birodalom főkancellárja lett. Részt vett a konstanzi zsinaton (1414-18). (Jelen lehetett, amikor a burgundi fejedelem Zsigmondnak ajándékozta az ún. Mátyás-kálvária felső részét. A Mátyás-kálváriáról bővebben a Bakócz Tamásról szóló fejezetben). A remekművű gótikus, nagy méretű zománcozott aranykereszt világhírű, H0l-ben, Párizsban készült ötvösmű. Elnevezését a Mátyás király által készíttetett talapzatról kapta. 34