Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története
Tartalom - IV. Esztergom az Anjou királyok uralkodásától a törökök kiűzéséig (1301-1685)
IV. Esztergom az Anjou királyok uralkodásától a törökök kiűzéséig (1301-1685) IV Esztergom az Anjou királyok uralkodásától a törökök kiűzéséig (1301-1685) „Esztergom virágzó egyházi, politikai gazdasági kulturális központ" 1. Esztergom az Anjouk és Zsigmond király idején • ESZTERGOM AZ ANJOU KIRÁLYOK KORÁBAN Esztergom politikai-gazdasági jelentősége a tatárjárás után fokozatosan csökkent, a királyi udvar elköltözésével a kereskedelmi és a pénzforgalom visszaesett. Pl. a Szent István óta itt működő pénzverde 1255 után fokozatosan elsorvadt, bár egy ideig még az esztergomi-budai pénzverő kamara szervezetében működött, de a XIV század közepére megszűnt. Az esztergomi érsekek továbbra is királyi kancellárok maradtak. Gyakran fordultak meg itt királyaink és jeles idegen vendégek. Az esztergomi várat az érsekek építették, bővítették tovább. Az Árpád-házi királyok fiági kihalását (1301) követő trónviszályok idején fontos célpont volt Esztergom vára, ahol a koronázást végző érsek lakott. 1301 januárjában Gergely érsek Esztergomban megkoronázta I. Anjou Károlyt. Az országgyűlés ezt érvénytelennek nyilvánította, mivel hozzájárulása nélkül és nem a Szent Koronával történt. 1306-ban Anjou Károly (Károly Róbert) elfoglalta Esztergomot. 1307. október 10-én az országgyűlés is mellé állt. Ezután 1310. augusztus 27-én Tamás esztergomi érsek Fehérvárott immár érvényesen megkoronázta a Szent Koronával Károly Róbertet. Uralma azonban akkor sem szilárdult meg. 1313-ban Csák Máté elfoglalta városunkat, s az csak Csák Máté halálával, 1321-ben szabadult fel végleg. Ekkor indulhatott meg a kifosztott, kirabolt, erősen megrongált vár és székesegyház újjáépítése. Ennek irányítója a nagy műveltségű, energikus Telegdy Csanád érsek volt. A XIV. századi Acephalus-kódex krónikaszövege így ír erről: „Az alapjáig megrongált főtemplom szentélyét szilárd alapokra helyezte és hornyolt oszlopokra támaszkodó boltozattal megújíttatta, két kápolnát is építtetett hozzá. A várat és a már összedűléssel fenyegető bástyáit gondosan kijavíttatta. Számos új, magas és erős tornyot is építtetett. A várat a Dunáig terjedő fallal megerősítette." • FRESKÓK A várkápolna 1340 körül készült freskóinak részleteit 1934-38-ban tárta fel a műemléki kutatás. A kápolna hajójában nyolc apostol művészi mellképe látható négykaréjos keretbe foglalva. A szelíd tekintetű apostolok kezükben könyvet tartanak. Ez tanítói hivatásukra utal. A felszentelési keresztek is jelzik, hogy ők az egyház pillérei. További négy apostol festménye a szentélyben kapott helyet. A mellképek felett látható freskótöredékek Jézus szenvedéstörténetét és megdicsőülését ábrázolták. Szintén a falakat díszítette Mária megkoronázásának jelenete is. • Kiss György: Telegdy Csanád érsek szobra (az Esztergomi Bazilika előcsarnokában) Telegdy Csanád energikus egyéniségét kitűnően ragadta meg Kiss György szobrász, aki teljes főpapi díszben jelenítette meg alakját. A szobor a bazilika főbejáratánál Nagy Lajos király szobrával szemben található. Baljában nyitott könyvet tart, jobbjával a középkori székesegyház modelljére mutat, amely a lábánál áll. Telegdy Csanád Nagy Lajos király első embere, főkancellárja és diplomatája volt. Nagyszabású várbeli építkezéseiről a Vármúzeum kőtára tanúskodik: művészien faragott és festett gótikus borda-töredékek, ajtó- és ablakkeret részek, zárókövek, oszlopfők stb... m Az esztergomi várkápolna hajója - freskókkal, 1340 körül 33
