Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története
Tartalom - III. Esztergom a kezdetektől az Árpád-ház kihalásáig
III. Esztergom a kezdetektol az Árpád-ház kihalásáig ( -1301) Összefoglalá s I. Őskor, római kor, Árpád-kor, III. Béla, IV Béla Az őskőkor embere mintegy 18-20 ezer évvel ezelőtt élt Esztergomban és környékén. Az újkőkorban a kottafejes kerámiát készítő, állattartó, növénytermesztő népek már falvakban laktak, halottaikat eltemették. A rézkorban ide telepedett népek 110 sírós temetőjének feltárása hamvasztásos temetkezési módra utal. A bronzkorban élő, mészbetétes edényeket készítő népek házaikat már földbe mélyítették. Fémtárgyaikat a földbe rejtett kincsekből ismerjük. A halomsíros, majd az urnasíros kultúrák népei után a korai vaskor népe már falvakban élt, házaikat a föld felszínére építették. A késő vaskorban megjelentek a kelták. A késő kelta időszak volt Esztergom „első virágkora". A város területén és határában 14 telepüket tárták fel a régészek. Vesszőfonatos falú házak, fejlett kerámiaművesség, árucsere voltjellemző e népcsoport életére. • Tatárjárás-kori érmelelet (Balassa Múzeum) A római korban Solva (Esztergom) őslakosságát a kelta és illír nyelvet beszélő azalok alkották. Legjelentősebb tárgyi emlékük Solva sírköve. A települést elfoglaló rómaiak kőtáborukat a Várhegyre építették. A tábor mellett kiépített településeket, a római villák maradványait, a temetkezési helyeket a feltárások alapján ismerjük. Hogyan éltek a katonai táborban? Mi jellemezte a települések életét? A római kor különböző szakaszában hogyan temetkeztek? Hogyan kapcsolódik Marcus Aurelius császár neve Esztergomhoz? Mindezekre választ adtak régészeink. A Római Birodalom bukása után az avarok letelepedése következett. A honfoglaló magyarok a 800-as évek végén szállták meg ezt a területet. Géza 972 táján itt alakítja ki a Várhegyen állandó fejedelmi székhelyét. Itt születik I. (Szent) István királyunk, itt keresztelkedik meg és itt koronázzák királlyá. Ezzel hivatalosan is létrejön a magyar állam, s az ország első fővárosa Esztergom lesz. A magyar államiság és a magyar kereszténység bölcsője városunk. Innét szervezi a feudális állam kialakítását, az egyházalapítást szent királyunk. Édesapja palota-és templomépíttető tevékenységét folytatva templomot építtet. A középkori várat a római Castrum helyén építi fel. Az Árpád-kori települések kialakulása lesz alapja mai városunknak. Például: Királyi város, Víziváros. A királyi palota és a Szent Adalbert-templom újjáépítője, III. Béla király érdeme, hogy tovább építteti a királyi várat. Egy összefüggő palotaegyüttest alakít ki, mely mai (feltárt) állapotában is sokat mond a palotarendszerről, a vár szerkezetéről (Nagy palota + Kis palota, várkápolna stb.). • Kőfaragvány IV Béla király síremlékéről Rogerius Siralmas ének című művében számol be arról, hogyan foglalták el a várost a tatárok. Összefoglaló kérdések : • Miért fontos a vár és a Várhegy a tatárdúláskor? • Hol található IV. Béla sírja? • Hol állítottak emléket? • Ki a mű alkotója? • Folytasd a következő idézetet: "Mária-oltáron, nézd nyugszik sírban e három..." • • • 32
