Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - III. Esztergom a kezdetektől az Árpád-ház kihalásáig

III. Esztergom a kezdetektol az Árpád-ház kihalásáig ( -1301) • IV. BÉLA SÍRJA Ide temette kisebbik fiát, Béla herceget, és végakarata szerint itt temették el őt és feleségét, a bizánci császár leányát, Mária királynét. Kálti Márk, a Képes Krónika írója még látta Béla hercegnek, Laszkarisz Máriának és a királynak a sírját. A vörös márványból faragott síremléket a következő hexameteres latin nyelvű vers díszítette: „Mária-oltáron, nézd nyugszik sírban e három: Béla, neje s a herceg - örvendjenek ők az egeknek! Míg lehetett, ült trónja felett a király hatalomban: Csalfa lapult, szent béke virult, becsület vala ottan." (Geréb László fordítása) 2000-ben Esztergom Város Önkormányzata IV Béla király és családja emlékére emlékművet állított a Bottyán János és a IV Béla király utca sarkán. Az emlékművet Nagy János felvidéki szobrász készítette. A ferencesek temploma, IV Béla király és családjának sírhelye a 150 évig tartó török háborúk idején elpusztult. A templomból csak egy kőből faragott Madonna-szobor és néhány kőfaragvány ismert. Közülük az egyik egy vörösmárvány sírkő töredéke, valószínűleg IV Béla király sírjának maradványa. Ezek az értékes leletek ma a Balassa Bálint Múzeum „Esztergom a középkorban" című kiállításán láthatók. • TÁRGYI EMLÉKEK A középkori város épületei a török uralom hosszú ideje alatt tűntek el a föld színéről. Építőanyagukat a várfalak, erődítmények építéséhez használták fel. A felszín alatti maradványokat a városban folyó építkezések során a régészek igyekeznek „megmenteni", és egybevetni az írásos adatokkal. így pl. vízvezeték építése során a Kossuth Lajos utca 31. számú ház alatt vászonzacskóban találtak ldb kékköves ezüstgyűrűt, 1 db mellboglárt, 133 db tatárjárás előtti ezüstpénzt. A Kossuth Lajos utca 27. számú házának alapozásánál 1952-ben 5 m mélyen elszenesedett gerenda alatt egy gabonaveremben emberi csontvázra bukkantak, szinte ráborult „kincseire". Az ötvösmester teteme alól egy XII-XIII. századi párduc alakú bronz vízöntő edény, bronzláncon függő ötvösmérleg és más fémleletek kerültek elő. Kérdések: 1. Kik voltak az esztergomi latinusok? 2. Mi látható Esztergom Árpád-kori pecsétjén? 3. Meséld el, ki és mit írt városunk tatárok általi elpusztításáról? 4. Hogyan és kinek a segítségével menekült meg várunk a tatárjáráskor? 5. Ki volt a „második honalapító" és mi kapcsolja őt Esztergomhoz? 6. Hol temették el IV Béla királyt és hol található ennek emléke? 7. Ki készítette IV Béla király emlékművét? Nézd meg, mit ábrázol? 8. Milyen tárgyi emlékek kerültek elő a középkori ferences templomból? Hol található? 9. Milyen tárgyi emlékek kerültek elő a tatárjárás korabeli városlakók életéből? • IV Béla király emlékműve a ferencesek templomának kerítésén Középkori kulcsok, zár és lakat Esztergomból 31