Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - III. Esztergom a kezdetektől az Árpád-ház kihalásáig

_ III. Esztergom a kezdetektol az Árpád-ház kihalásáig ( -1301) Kérdések: 1. Mit írtak a krónikások Barbarossa Frigyes császár látogatásakor városunkról? 2. A XII. században melyik magyar királyt temették el Esztergomban? 3. Kinek köszönhető az írásbeliség magyarországi elterjedése? 4. Ki az a híres krónikaíró, aki a párizsi egyetemről érkezett III. Béla udvarába? 5. Milyen részekből állt a III. Béla által épített palota? 6. Mi volt a Fehér torony? Részei? 7. Mik a várkápolna jellemzői? m Oroszlános freskórészlet • VÁRKÁPOLNA III. Béla esztergomi palotájának gyöngyszeme a kápolna, az európai építészet kiemelkedő' emléke. Franciaországon kívül a XII. század végén itt jelenik meg először a gótika. III. Béla király, aki erős központi hatalom megteremtésére törekedett, Bizáncot és a francia királyságot tartotta példaképének. 1186-ban feleségül vette Capet Margit francia királylányt. Vele együtt a párizsi egyetemen tanult papok is érkeztek Magyarországra, akik a királyi kancellárián működtek. Itt tevékenykedett a kiválóan képzett krónikaíró, Anonymus is. A tudósok mellett mesteremberek is jöttek Esztergomba, akik az új építészeti stílust, a gótikát meghonosították. A kápolna a királyi család számára készült. Főbejárata 1934-ben teljes épségben került napvilágra. Eredetileg a várpalota udvaráról lépcső vezetett a kápolna előtti teraszra. Ez a terasz ma is megtalálható. Innen két kapu nyílik. Az egyik a lakótoronyba vezet, a díszesebb pedig a kápolnába. Ezt két-két lépcsőzetesen egymás mögött álló karcsú oszlop kíséri. Mind a négy remekművű faragású, különböző geometrikus mintával készültek. Ezt a bélletes kapuzatot félköríves timpanon koronázza, fölötte művészi rózsaablak nyílik, amely a kápolna belső nappali fényét biztosítja. A főkapun belépve fenséges látvány tárul szemünk elé: a négyzetes hajó két oldalán csúcsíves boltozáson átjutunk a félköríves gótikus szentélybe. A boltozati bordákat tartó oszlopok itt még karcsúbbak, megkettőződnek. Ezáltal a tér tágassá, levegősebbé válik. A szentély szépségét, a fényhatást a karcsú kettős oszlopok növelik. Külön jelentős szerkezeti szerepük is van: a gótikus boltozatot tartják. A zárókövön látható, művészi faragású, esküre emelt kéz az Isten jelenlétét jelképezi. A hajóból kétoldalt oldalkápolna nyílik. Kapuzatuk fűrészfogas ívvel záródik. A mélyített ülőfülkéket szegélyező oszlopfőkön emberfej ábrázolások láthatók. A déli kapu ívét tartó oszlopfő párviadala szimbolikus jelentésű. Sámson bátor és győztes küzdelme az oroszlánnal példázza az emberiség harcát a Rossz ellen. A kápolna értékes falképdíszei közül a XII. század végéről maradt fenn az oroszlánt az életfával ábrázoló freskótöredék. A fal alsó szakaszát egymást követő oroszlánok díszítették, amelyek a szentélyben levő ülőfülke felé „haladtak". A király győzelmes erejét hangsúlyozta az állatok királyának megjelenítése. A várkápolna rekonstrukciója 1934-38-ban készült. Mindmáig a hiteles helyreállítás nemzetközileg elismert példája. (A kápolnát 1340 körül Telegdy Csanád érsek pompás, új festészeti díszítéssel ékesítette az itáliai trecento stílusában.) • A Várkápolna szentélye • Emberfejes oszlopfő a Várkápolnában 27