Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - III. Esztergom a kezdetektől az Árpád-ház kihalásáig

III. Esztergom a kezdetektol az Árpád-ház kihalásáig ( -1301) 5. IV. Béla és a tatárdúlás m Esztergom Árpád-kori kettős pecsétnyomójának képe A XI-XII. század Esztergom első fénykorát jelentette. I. Béla után a várban raboskodott Géza és Endre herceg. III. Béla, majd fia, Imre király idején kiépült az esztergomi Várhegyen az új királyi palota. II. Endre király feleségének, Gertrudis királynénak a meggyilkolása, Bánk bán palotaforradalma is itt zajlott le. A vár alatti sok kisebb-nagyobb településből kialakult város folyamatosan fejlődött. Királyi város: főterén volt ekkor Magyarország legnagyobb és legjelentősebb árupiaca. Körülötte laktak az olasz, francia, spanyol, belga távolsági kereskedők, a város leggazdagabb polgárai. Latinusoknak hívták őket. Közülük kerültek ki a városi tanács tagjai. A város nevében kiadott okleveleikre pecséthasználati jogot kaptak. Kettős pecsétnyomójuk ma a Magyar Nemzeti Múzeumban található. Ez az Árpád-kori ötvösművészet remeke. Valószínűleg valamelyik híres esztergomi ötvös vagy pénzverőtő-készítő mester munkája. A pecsét előlapján a vizesárok mögött (benne halak úszkálnak) látható a tornyos városfal és a rajta nyíló kapu. (Valószínűleg a királyi város fala és a Szent Lőrinc-kapu) Fölötte a város legnagyobb épületét ábrázolták: a mai Széchenyi tér helyén volt piactér sarkán álló Szennye-palotát. Ez volt akkor a pénzverő kamara (pénzverde) épülete. A pecsét hátoldalát az Árpádok vágásos címerpajzsa díszíti. A piacteret a városháza, gazdag kereskedők és iparosok lakóházai, üzletek, árucsarnokok övezték. A tér déli részén állott Szent Miklós plébániatemploma. (Nyomai a városháza udvarán láthatók.) A Pór Antal tér táján helyezkedett el a halpiac. A Királyi város falain belül már ekkor 8-9 templom és 4 szerzetesrend (ferences, templárius, johannita, domonkos) kolostorai álltak. • VÍZIVÁROS Más néven érseki város. Az érseki szolgáló népek települése volt. 1239-ben IV Béla királytól városi jogokat kapott (vásártartás, vámmentesség stb.). A Víziváros elnevezés utal a település Duna melletti voltára, de arra is, hogy a városrész északi és déli végén bővizű meleg források fakadtak. Érseki víztornya a Veprech-torony volt, nyomai a Berényi Zsigmond utcában találhatók. Középkori plébániatemplomát Szent László király tiszteletére emelték. • KÜLVÁROSOK • Az Aranybulla - II. Endre király kettős aranypecsétjének előlapja (Prímási Levéltár Esztergom) Észak-déli irányban haladva: Szentgyörgymező, Petyen (vagy Petény), Libád, Hévíz (vagy Tapolca), Szenttamás, Örmény, Újfalu, Kovácsi, Szentlázár, Szentpál, Szentistván (vagy Széplak) és Szentkirály. Mindegyikben legalább egy templom, esetleg egy kolostor állott. Ezt a gazdag települést, Magyarország addig legjelentősebb városát 1241-42 telén a tatárok (a vár kivételével) elpusztították, lakóit jórészt megölték. 28