Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - III. Esztergom a kezdetektől az Árpád-ház kihalásáig

III. Esztergom a kezdetektol az Árpád-ház kihalásáig ( -1301) m Szent István terem (a lakótorony egyik lakószobája) A földszinti kiállítóterem különlegessége, hogy a nyugati helyiség üvegpadlója alatt több mint 2000 év régészeti rétegei láthatók: a XII. századi palotafal alatt a Géza- és Szent István korabeli palota kváderkő fala és a járószintek rétegződései, alatta római kőépület falmaradványa és legalul a kelta (Kr. e. I. század) objektum részlete. A palota és a nagy udvart délen lezáró fal között helyezkedtek el a konyhák és a fűtőkemence előtere. Egykor a déli zárófalon nyüó kapun át egy kisebb udvarba és a királyi család lakosztályához lehetett eljutni. Itt találjuk a vármúzeum pénztárát. A következő középkori helyiségekben további kiállítások tekinthetők meg. Ezek a XIV-XV századi épületek földszinti maradványaiban vannak. Ahogy a kiállítótermekben beljebb haladunk, az egykori palota déli részeibe jutunk. Több épségben maradt helyiség található itt. Az 1930-as ásatásokig ezeket mint föld alatti kazamatákat ismerték. Más részek földdel tömve rejtőztek 4-5 m vastag feltöltés alatt. 1934-ben Lepold Antal kanonok (emléktáblája az üvegezett ív alatt látható) találta meg a feltárás során az úgynevezett Fehér tornyot. Ez volt a királyi lakosztály központi része, a lakótorony. Ezt a lakótornyot és a hozzá kapcsolódó kápolnát az 1595. évi ostrom során elpusztították. A lakótorony felső szintjét szétlőtték, az alsó szint és a kápolna boltozata beszakadt. Az omladozó falakat visszabontották, a romos részeket törmelékkel és földdel betöltve bástyává formálták. III. Béla király szabálytalan ötszög alaprajzú többszintesre építtette lakótornyát. A lakótorony és a várkápolna előtt egy kis udvart alakítottak ki, ahonnan lépcsőn lehetett feljutni a torony és a várkápolna bejáratához. • SZENT ISTVÁN TEREM A Fehér torony oldalépítményében található az a szoba, amely teljes épségben megmaradt. Ez a terem a mai vármúzeumban Szent István nevét viseli. Nevét onnét kapta, hogy a Képes Krónikában szereplő képen István király születési helye egy olyan terem, amelynek középen álló oszlopa tartja a terem boltozatát. (Ezért hitték ezt a termet Szent István születési helyének). A későbbi kutatások szerint Géza fejedelem palotája, ahol államalapító királyunk született, a Várhegy északi felén volt. A Szent István Terem egy középső oszlopra támaszkodó helyiség, melynek téglapadlóján kavicsberakás jelzi az István korabeli, XI. századi várfal nyomvonalát. Ez a terem a lakótorony alsó szintjén állott. A fölötte lévő terem a török korban erősen megrongálódott: a felső emeletek és boltozatok beszakadtak, a torony sarkait szétlőtték. Később hevenyészve újrafalazták. A „Szent Istvánról elnevezett teremből szűk lépcsőn át feljutunk a fölötte lévő terembe. Ezt Beatrix Teremnek is szokták nevezni, mert Mátyás király özvegye itt lakott, innen egy nagy ikerablakon keresztül lehetett kilátni a Dunára és a székesegyházra. A helyiség déli oldalán kettős, román stílusú kapuzat látható. A gyönyörű XII. századi kapu szűkebb ajtaján egy zárt erkélyhez lehetett eljutni. (Ezt a királyi család használta. Ma a látogatók előtt elzárt terület.) A szélesebb s díszesebb bal oldali kapuzat az úgynevezett Vitéz-stúdióba vezet. (A teremről később szólunk!) Ebben a teremben is két kapu található. A jobb oldali szűk lépcső vezetett le a lakótorony déli oldalán levő kis kertbe. A bal oldali csigalépcső a boltozatos termek fölötti második lakószintre, a királyi család hálószobáihoz vezethetett. A csigalépcső megmaradt falán XII. század végén készített palmettás-korongos (korong forma, levél díszítéssel övezve) freskórészlet maradt fenn. 26