Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - III. Esztergom a kezdetektől az Árpád-ház kihalásáig

III. Esztergom a kezdetektol az Árpád-ház kihalásáig ( -1301) • A NAGY PALOTA A nagytermet magába foglaló nagy palota maradványait csak az 1980as években fedezte fel Horváth István. A korábban barokk kaszárnyának ismert épület pincéjében és földszintjén találták meg az Árpád-kori kétszintes palotát, (részben ráépülve) a későbbi érsekek XIV-XV századi palotájának jelentős maradványait. A 45 m hosszú, 10 m széles palota alagsori része (jelenleg pinceszint) egyetlen nagy tér. Valószínűleg élelmiszerraktár volt, ahová két lépcsőn lehetett lejutni. A dunai (nyugati) oldalon öt résablak, az udvar (kelet) felől szintén öt ablak világította meg. Az épület déli végén légfűtő berendezés maradványa került elő, amely a fölötte levő nagytermet fűtötte. A nagyterem udvari falát a XIV-XV században átépítették, de alsó része megmaradt. A Duna felé, a sziklás hegyoldal fölötti első emelet magasságában lévő nagytermet öt széles ikerablak világíthatta meg. A nyugati uralkodók hasonló formájú és méretű palotái alapján feltételezhető, hogy ez a palotaszárny kétszintes volt. A későbbi átépítések miatt a felső szintből semmi sem maradt meg. • A Kis PALOTA A nagy palotához északon egy nyugat-keleti irányú kétszintes palotaszárny csatlakozott. Az emeleti szobák téglapadozata és falmaradványai is előkerültek. A helyreállított épületben ma a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának kiállításai láthatók. • III. Béla király palotája (Alaprajz és nézet a Duna felől - Horváth István kutatása és elméleti rekonstrukciója szerint). • Freskótöredék a királyi palotából 25