Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - III. Esztergom a kezdetektől az Árpád-ház kihalásáig

III. Esztergom a kezdetektol az Árpád-ház kihalásáig ( -1301) 2. A római kor és a népvándorlás kor

a Az időszámításunk kezdete körüli években a mai Dunántúl területe a Római Birodalom részévé vált. A meghódított területet a rómaiak az őslakosságról Pannónia Provinciának nevezték el. A Pannónia északi és keleti határát képező Duna mentén épült ki a táborokkal és őrtornyokkal megerősített védelmi vonal, a limes. Esztergom az északi limes-szakasz egyik láncszeme volt. • TÁBOROK Esztergom közelében - Süttő és Dömös között - öt katonai tábor (castellum) maradványai találhatók: Crumerum (Nyergesújfalu-Sánchegy), Solva (Esztergom-Várhegy), Esztergom-Hideglelős-kereszt (nevét nem ismerjük), Castra ad Herculem (Pilismarót-Kishegy) és a Gardellaca vagy Gardabiaca (tokodi erőd). • LIMES A táborokat kb. 500-800 m-re egymástól, 10x10 méter nagyságú őrtornyok kötötték össze. Kezdetben fából, a IV században már kőből épültek. Fa őrtornyok Esztergom határában a Szentkirályi -dűlőben, Szentgyörgymezőn és Búbánat-völgyben voltak. Esztergom határából 8 kőtorony ismert: 1. Szentkirály-dülő, 2. és 3. Szentgyörgymező, 4. Duna-dűlő, 5. Kisföldek, • Solva sírköve (I. sz. vége) 6. Dédai-csárda, 7. a Szamár-hegy északi lába, 8. Búbánat-völgy. • ÚTVONALAK A táborokat és őrtornyokat összekötő limesút nyomvonalának Komárom (Brigetio) és Esztergom (Solva) közötti részét légifotók, kisebb ásatások, útjavítási munkákat megörökítő mérföldkövek lelőhelyei alapján ismerjük. • Az Esztergom környéki Limes térképe Ii« 16