Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - III. Esztergom a kezdetektől az Árpád-ház kihalásáig

III. Esztergom a kezdetektol az Árpád-ház kihalásáig ( -1301) Kérdések: l. Mit tudsz az őskőkor emberéről? 2. Milyen a kottafejes kerámia, és kik használták? 3. Jellemezd a rézkori kultúrák embereit! 4. Mikor jött szokásba a halotthamvasztás? 5. Mit nevezünk mészbetétes edények kultúrájának? 6. Ismertesd a korai vaskor kultúráját! 7. Hogyan éltek a kelták? Hol vannak városunkban lelőhelyeik? 8. Mikor volt Esztergom „első virágkora"? Mi jellemzi ezt a korszakot? • Kelta fazekaskemencék feltárása a Kossuth Lajos utcában A telepek közül csak egyetlen helyen volt eddig feltárás. A Szentkirályidűlőben 14 földbe ásott lakóházat tártak fel a régészek. Esztergom „első virágkora" a késő kelta időszak volt. (Kr. e. I. század-50) A nyugati oppidum civilizáció ekkor érkezett a Kárpát-medencébe, (oppidum = kőből és földből épült fagerendás szerkezetű, földsáncokkal megerősített magaslati település) Az oppidum nemcsak védelmet, hanem gazdasági egységet is jelentett, hiszen földműves, iparos-kézműves telepek vették körül. Esztergom területén és határában 14 késő kelta telepet ismerünk: Királyi város (Széchenyi tér, Kossuth utca), Víziváros, Hévíz, Szenttamás, a Prímás-sziget és Szentgyörgymező területén. Lakói halászatból, vadászatból, földművelésből, kerámiagyártásból éltek. A települések központja a Várhegyen volt. Itt, a magaslati telepen lakott a vezető • Kelta edények (Balassa Múzeum) réteg. Itt tárolták földbe ásott vermekben, nagy agyagedényekben a gabona-, élelmiszer- és az ivóvízkészletet. Az edénygyártáshoz szükséges nyers grafitot, és a nyugatról behozott vörös festésű kerámia nagy részét is itt tárolták. Feltételezhető, hogy árujukat cserélgették az itt élők. Kiemelkedő árujuk a kerámia volt. Földbe ásott, karó- és vesszőfonatos falú házakban éltek, valószínűleg szerény körülmények között. A Várhegyen 1934-38, 1961-68 és 1981-99 között, a környéken az elmúlt 20 évben végzett ásatások rendkívül nagy mennyiségű leletanyagot hoztak felszínre. Fazekaskemencéket tártak fel öt helyszínen: Várhegy, Kossuth utca, Szent Tamás-hegy, Dózsa György tér, Duna-dűlő. Az itt gyártott edények sárga vagy szürke színűek. Díszítésük hullámvonal, rácsminta, vagy csak vonalak. Ilyen tálak, fazekak, bögrék, csészék, főzőfazekak, hatalmas tárolóedények, hombárok idézik fel az őskori ember kultúráját, teremtőkészségét. 15