Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - I. Esztergom a magyar államiság bölcsője

I. Esztergom a magyar államiság bölcsője C?to tutira gttiutft t Gcvüietm cccniawti. OMiw*um> gmntccu uimti<i2mJ4timttvi 5ul6cxiiatuxú díwő m Géza fejedelem (Képes krónika) • Szent István király soeamitmcmr car ©mus. • A dömösi prépostság alapítása Az esztergomi vár államalapításunk bölcsőj

e A Várhegyen található, az egész magyar történelmet magas szinten képviselő' építészeti alkotások, muzeális gyűjtemények, kiállítások, és a gyönyörű természeti környezetbe illeszkedő emlékek együttese nemzeti emlékhellyé emelik az esztergomi várat, amely Magyarország egyik jelképévé vált a magyarság, Európa és a világ szemében is. Ezeket az emlékeket minden magyar embernek ismernie kell. Az itt látható építészeti alkotások az egyes korszakok legmagasabb színvonalát képviselik. Ez vonatkozik a bemutatott, ezer év emlékanyagát összegyűjtő régészeti és iparművészeti anyagokra is. Ennek az anyagnak a megismerése rendkívül fontos a város diákjai számára. A Várhegy mellett ismernünk kell a török háborúkban elpusztult, jelentős középkori város történelmét is. A hangulatos kisvárosét, melyben egykor 38 templom, 11 kolostor, a polgárság lakóházainak százai, pénzverde, városháza stb. állt. A későbbi korszakok sok szép és értékes emlékét ma is őrzi városunk. Esztergom a magyar Dunakanyar kapuja is. A város feletti szigeteknél több ágra szakadt folyam a Várhegyet nagy kanyarulattal megkerülve itt szorul be a Visegrádi-hegység és a Börzsöny hegyei közé. A Várhegyről ide látszanak a Pilis és a Gerecse csúcsai, a Dunától északra pedig halványan előtűnnek a felvidéki hegyek. Ez a terület volt a középkori Magyarország szíve („Medium Regni'j. Itt alakultak ki az államalapítás korától kezdődően a magyar állam legfontosabb központjai (Esztergom, Visegrád, Óbuda, Buda) és a királyi udvar kisebb világi-gazdasági helyei (pl.: Dömös). Királyaink jelentős egyházi intézményeket is alapítottak, így pl. bencés és ciszterci apátságokat. Ilyen volt: a Gertrudis királyné temetkezési helyéül szolgáló pilisi cisztercita apátság Pilisszentkereszten, a visegrádi Szent Vazul-rendi (bazilita) monostor, a dömösi prépostság. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendet, a pálosok rendjét a XIII. század közepén Özséb esztergomi kanonok alapította. Első kolostoruk Kesztölc-Klastrompusztán épült. Pilisszentléleken és Pilisszentlászlón lévő kolostoraikat lerombolták a török háborúk idején. E gyönyörű táj és a történelmi emlékek együttvéve évente a kirándulók százezreit vonzzák Esztergomba. Az idegenforgalom adatai szerint a Várhegyen évente másfélmillió ember fordul meg. Kiemelkedő állami és egyházi vendégek sora látogatott már városunkba. Az esztergomi Várhegynek - mint az ország egyik jelképének - ma is olyan színvonalon kell fogadnia látogatóit, mint egykoron. Az elmúlt évtizedben megvalósult építkezések, a környezet és a hozzá csatlakozó vízivárosi műemléki településrész együttes rendezése után az esztergomi Várhegy méltán számíthat arra, hogy a Világörökség részévé nyilvánítsák. Esztergom Magyarország első fővárosa. Ismerjük meg, vigyázzunk rá, és legyünk büszkék városunk történeti múltjára, művészeti emlékeire, kulturális hagyományaira! I ono ÜG6 I Strpijö I jJOíh]in Inteti | fi n mm t fonnia^ úimmr' ÉAÖCpt 6nttofiV etlit ciofiim bellum fltíT rotttm 41 tuti miit ftmm [uutn nomine gyulám ptuc 10