Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - VI. Esztergom Trianontól a rendszerváltoztatásig (1920-1990)

VI. Esztergom Trianontól a rendszerváltoztatásig (1920-1990) 3. Esztergom 1945 és 1956 közöt

t • ESZTERGOM, A RANGJA VESZTETT VÁROS (194.5 áprilisától, 1949 december 31-ig) A háborúban rendkívül nagy károkat szenvedett a város, emiatt hivatalosan romvárosnak nyilvánították. A városi tulajdonú épületekben 5,5 millió pengő kár keletkezett. A városi háztartás teljesen kimerült, tisztségviselőit nem tudta fizetni. A földreform is sújtotta a várost, mert erdői, szántóföldjei, rétjei és legelői ellenszolgáltatás nélkül állami tulajdonba kerültek. 1945 májusában visszaálltak a trianoni határok, emiatt akadozott a város élelmiszer-ellátása. A Duna jobb és bal partja között megszűnt a kapcsolat. A legfontosabb faladat a romok eltakarítása, a szolgáltatások beindítása, az élelmiszer-ellátás megszervezése volt. Az újra megnyílt iskolák kongtak az ürességtől, a diákok közül nagyon sokan hiányoztak. A bencés gimnázium 380 tanulója közül 1945. áprilisban csak 80 kisdiák kezdhette el az iskolát. A leventék elhurcolásának mértékét jelzi, hogy 1945. május l-jén Esztergom-Táborban még mindig 215 kiskorú fiút vártak haza. A városból és a járásból deportált zsidó lakosság közül csak néhányan élték túl a náci haláltáborokat. Százával hiányoztak a katonának bevonult férfiak, akik közül sokan elestek vagy hadifoglyok lettek. • A PÁRTOK ÉS TÖMEGSZERVEZETEK MEGALAKULÁSA Esztergomban a Kommunista Párt helyi szervezete 1945. március 25-én nagy aktivitással alakult meg. A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt alakuló értekezletéről a Népakarat 1945. április 11-i száma közölt tudósítást. A Szociáldemokrata Párt helyi szervezete 1945. április 9-én tartotta alakuló ülését. A Nemzeti Parasztpárt 1945. április 21-én alakult meg. Hetilapja a Szabad Esztergom című újság volt. A város életének újjászervezője az 1945. április 10-én alakult Nemzeti Bizottság. Ez a 9 tagú testület hozta létre a pártok képviselőiből a városi képviselőtestületet. 60 tagjából: Magyar kommunista Párt 9fő Szociáldemokrata Párt 10ß Szakszervezetek 13 ß Nemzeti Parasztpárt 6ß Független Kisgazdapárt 19 ß Polgári Demokrata Párt 3ß 1945. augusztus 16-án Mindszenty Józsefet nevezte ki a pápa esztergomi érsekké, néhány hónappal később bíborossá. • A Szeminárium épülete • Mindszenty József hercegprímás 1945. június 24-én a Széchenyi téren nagygyűlést tartottak a Magyar Függetlenségi Front pártjai. Megválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlés esztergomi képviselőit. Esztergom a Fejér-Komárom-Esztergom választókerületbe tartozott. A nemzetgyűlési választáson dr. Gróh József ügyvéd (a Független Kisgazdapárt jelöltje) nyerte el a képviselői tisztet. 107