Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - VI. Esztergom Trianontól a rendszerváltoztatásig (1920-1990)

VI. Esztergom Trianontól a rendszerváltoztatásig (1920-1990) 2. Esztergom a II. világháború éveiben (1939. szeptember 1. - 1945. március 21.) Etter Jenő AII. világháború kitörése után egy radikálisabb jobboldali pártot alapítottak Magyar Megújulás Pártja (MMP) néven. A képviselő Kunder Antal ennek a szélsőségesebb irányzatnak lett a híve, de az esztergomi jobboldali politikusok nem követték ezt a radikális irányzatot. 1940 januárjában öt jelölt közül Etter Jenőt választották polgármesternek. A háborúval összefüggő intézkedések egyikeként 1941. június 22-én a magyar honvédség az ellenséges repülők megsemmisítése, zavarása céljából géppuskaállást telepített a Belvárosi Olvasókör épületének tetejére. Szerencsére használatára nem került sor. Ekkor az országos vezetők körében is felmerült a gondolat, miszerint össze kellene vonni, egy várossá kellene szervezni Párkányt, Esztergomot és Dorogot. Ez azonban nem valósult meg. Az 1942-es esztendőben már éreztették hatásukat a zsidótörvények. A zsidó származású képviselőtestületi tagoknak le kellett mondaniuk tisztségeikről. Kemény intézkedéseket léptettek életbe a cigányokkal szemben is, pl. csak meghatározott időben hagyhatták el lakóhelyüket, kocsit, lovat nem tarthatták. A nehéz körülmények ellenére gyarapodott a város. Megépült a Szentistván városi (Esztergom-Kertváros) Iskola. Befejezték a leventelőteret. Etter Jenő polgármester és a város vezetése mind merészebb városfejlesztési terveket dolgozott ki és fogadott el. A sok szép terv közül néhány meg is valósulhatott. Pl. a Levente Egyesület csónakházának befejezése, tűzoltó eszközök beszerzése. A háború egyre erősebben éreztette hatását. A tisztviselők katonának vonultak be. Az egyházzal és az érsekkel is jó viszonyban álló Etter Jenő polgármester nem volt hajlandó a szélsőjobb által kívánt irányba vezetni a várost. Befogadta a lengyel menekülteket, szembeszállt a kormányzó körökkel, s nem szervezte meg a zsidók gettóját. 1942-ben a nyílt diktatúra szellemében felfüggesztették a város polgármester-választási jogát. Sudár József vármegyei másodfőjegyzőt esztergomi tanácsnokká nevezték ki, Etter Jenőt 1944-ben áthelyezték Máramarosszigetre. Ő az itt felkínált polgármesteri széket nem fogadta el, nyugdíjba vonult. Eltávolítására közismert lengyelbarát magatartása és a zsidó lakossághoz való humánus viszonyulása miatt került sor. A Magyarország német megszállása után hatalomra jutott Sztójaykormány intézkedései érintették Esztergomot is. Bezáratták az iskolákat. Bezártak 40 zsidó tulajdonban lévő üzletet.1944. május 12-ig 398 esztergomi és 138 járási zsidó lakost kijelölt csillagos házakba zsúfoltak. Június első napjaiban a zsidókat az esztergomi vasútállomásról Auschwitzba hurcolták. Nagy létszámú katonaság állomásozott a városban, Esztergom „katonavárossá" vált. A kormányzat Szabolcs és Szatmár megyei menekültek számára jelölte ki a várost és a megyét. 1944 szeptemberétől elérte Esztergomot a keleti országrészből elindult menekültáradat. Sok ezren találtak ideiglenes menedéket a városban. 1944 őszén megindult a tanítás, de október 16-án beszüntették azt. 1944. augusztus 31-én került sor a képviselőtestület utolsó ülésére. 104