Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - VI. Esztergom Trianontól a rendszerváltoztatásig (1920-1990)

VI. Esztergom Trianontól a rendszerváltoztatásig (1920-1990) Az Esztergom és Vidéke című újság 1944. október 15-én jelent meg utol­jára. Ebben arról olvashattak az esztergomi polgárok, hogy a prímás hoz­zájárult a szeminárium és a tanítóképző' hadikórházzá alakításához. A nyilas hatalomátvétel Esztergomban Schuszter Antal nyilas városve­zető testvér uralmát tette lehetővé. Az első bombatámadások 1943 júniusában érték Esztergomot. Ezek során 40000 pengő értékű kár keletkezett. 58 épület elpusztult. Megsérült: 47 kőépület, 8 ipari üzem, utak és hidak. Az apáeazárdát több találat érte. A vízivárosi barokk templom belső berendezése teljesen elpusztult. 1944. december 8. - újabb bombatámadás. A lakosság abban bízott, hogy a katolikus egyház magyarországi köz­pontját megkímélik a támadásoktól. A novemberi napoktól kezdve a Lőrinc utca a háború egyik legfontosabb hadiútja lett. 1944. december 14-én bevezették a rögtönítélő bíráskodást (statáriu­mot). 1944 decembere és 1945 márciusa között jelentős stratégiai szerepe miatt kiemelkedő fontosságú hadműveleti területté vált Esztergom és környéke. • A Mária Valéria híd a Víziváros felől A 2. ukrán front Malinovszkij marsall vezetésével azt a feladatot kapta, hogy akadályozza meg a német haderők Budapest térségéből való kivonu­lását, ne jussanak át a Duna bal partjára. A 3. ukrán front pedig Tolbuhin marsall vezetésével az Esztergom­Neszmély vonalon zárta el a németek útját. 1944. december 25-én éjszaka a szovjet csapatok Dorog felől benyomul­tak Esztergom déli részébe. A német csapatok zöme visszavonulás közben december 24-én éjjel a Mária Valéria hídon keresztül elhagyta Esztergo­mot. December 25-én a Prímás-sziget két kis hídját, december 26-án 7 óra 30 perckor pedig a Mária Valéria híd középső három ívét robbantották fel. 1945. január 6-án a németek visszafoglalták a várost. A szovjet csapatok Pilisszentlélek irányában elhagyták Esztergomot. A Szent László-for­rás-Pilisnyereg vonalban megállították a német előrenyomulást. 1945 januáijában a németek bevonulása után Schuszter Antal városvezető testvér visszatért a városba. Azokban a napokban teherautó állt meg a kórház udvarán, hogy a felszerelést nyugatra vigyék. Dr. Eggenhoffer Béla a Vaszary Kolos kórház igazgató-főorvosa azonban megakadályozta azt. • A Mária Valéria híd a felrobbanása előtt 1945. február 19-én és 20-án amerikai légitámadás érte a várost. 2 ház leégett, 87 ház súlyosan sérült, 430 ház kis mértékben sérült, 81 fő halt meg, 38 fő súlyosan, 98 fő könnyebben sebesült meg. A megmerevedett front arcvonala a Búbánat-völgyben húzódott. A Hi­deglelős-keresztnél orosz csapatok, Szamár-hegynél német csapatok fog­laltak állást, majd itt március 21-ig magyar katonák ásták be magukat. A 300-400 főből álló magyar egység reménytelen helyzetbe került. Az oroszok heves aknatüze elől a Kis- és Nagy-Szamár-hegy Esztergom felé eső oldalára húzódtak vissza. A támadás során elesett magyar katonák számát a szemtanúk és a visszaemlékezések is 100-150 főre teszik. Március 21-én a késő délutáni órákra az orosz csapatok elfoglalták Esztergomot. 105

Next

/
Thumbnails
Contents