Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - VI. Esztergom Trianontól a rendszerváltoztatásig (1920-1990)

VI. Esztergom Trianontól a rendszerváltoztatásig (1920-1990) 1927 nyarán elhunyt Nagy-Magyarország hercegprímása, Csernoch János. Utódja, Serédi Jusztinián európai rangú egyházjogász fontos szerepet játszott a vatikáni és budapesti politikai összhang megteremtésében. A külpolitika mellett nagy hangsúlyt helyezett az egyház tekintélyének, tömegbefolyásának növelésére. 1931-ben Szent Imre herceg halálának 900. évfordulóját ünnepelte az ország az ő kezdeményezésére. 1938-ban a Szent Jobbot Esztergomban fogadták (Szent István halálának 900. évfordulóján). 1934-1941 - Esztergomi Katolikus Nyári Egyetemet szerveztek. 1938 - nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszust rendeztek az Oltáriszentség tiszteletére. 1943 - Árpád-házi Boldog Margit szentté avatása alkalmából ünnepségekre került sor. • POLGÁRMESTER- ÉS KÉPVISELŐVÁLASZTÁS 1929-BEN A város fejlődésének és belső életének meghatározó személye a mindenkori polgármester. 1929-ben a világháború óta első ízben került sor helyi képviselőtestületi és polgármester- választásra. Ekkor tűnt fel az 1915 óta polgármester, dr. Antony Béla mellett polgármester-helyettesként dr. Glatz Gyula. Az 1931-1933-as gazdasági világválság idején rendezett országgyűlési választáson ismét Mátéffy nyert. A választás után dr. Antony Bélát nyugdíjazták, s az új polgármester Glatz Gyula lett. 1935-ben Túri Béla kanonok nyerte az országgyűlési választást. Egy év múlva meghalt, s ekkor Ernszt Sándor nyugalmazott miniszter lett Esztergom országgyűlési követe. • AZ ELSŐ BÉCSI DÖNTÉSTŐL A II. VILÁGHÁBORÚ KITÖRÉSÉIG (1938. NOVEMBER 2. - 1939. SZEPTEMBER 1.) Az első bécsi döntést követően Serédi Jusztinián érsek 9000 ember számára tartott szentmisét a Bazilikában. Néhány nappal később felvetődött Esztergom és Párkány közigazgatási egyesítése, amit a párkányiak nem fogadtak el. Ernszt Sándor országgyűlési képviselő váratlan halála után Kunder Antal (ipar- és kereskedelemügyi miniszter) lett a képviselő. A városban végzett folyamatos képviselői munkája miatt becsülték Esztergom polgárai. Segített a kórház felújításához, a kereskedelmi szaktanfolyam lebonyolításához szükséges pénz megszerzésében. Elérte, hogy a Párkányba költöztetett pénzügyi igazgatóság visszakerüljön Esztergomba. Eredménnyel járt közben a város idegenforgalmát érintő hajójáratok sűrítése érdekében. 1939. március 11-én megalakult a történelmi Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága. A vármegye főispánjává Radocsay Lászlót nevezte ki a kormányzó. 1939. augusztusában elhunyt Glatz Gyula polgármester. Utódja, Etter Jenő, csak hónapokkal később foglalhatta el a polgármesteri széket. A várost újabb esemény rázta fel: a második bécsi döntés nyomán viszszacsatolták országunkhoz Erdély egy részét, benne a Székelyföldet. Míg Esztergomban a választások foglalkoztatták a közvéleményt, nagyot fordult a világ. Mussolini Abesszínia beolvasztásával birodalmi rangra emelte Olaszországot, s létrehozta Hitlerrel a Berlin-Róma tengelyt. A nemzetközi események drámai fordulatot vettek. 1938. március 12-13-án a német katonaság bevonult Ausztriába A kormány külpolitikája egyértelműen németbaráttá vált. A katolikus egyháznak ez a változás semmiképpen nem kedvezett. Az Anschluss révén közvetlenül a határokig tört előre az a hitleri fasizmus, melynek egyházellenessége közismert volt i Antal Károly Szent István-domborműve (1938) BALASSA BÁLINT • Dózsa Farkas András: Balassa Bálint (1938) 103