Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története
Tartalom - VI. Esztergom Trianontól a rendszerváltoztatásig (1920-1990)
VI. Esztergom Trianontól a rendszerváltoztatásig (1920-1990) VI. Esztergom Trianontól a rendszerváltoztatásig (1920-1990) „Baljós XX. század" 1. Esztergom 1920-1939 közöt t • TRIANONTÓL AZ ELSŐ BÉCSI DÖNTÉSIG (1920. június j.-1938. november 2.) 2 Az I. világháborút megelőzően Esztergom vármegye 1077 km területből - két járásból (esztergomi- és párkányi-) állt. A vesztes háborút követően Esztergom vármegye 532 km' területre, az esztergomi járás területére csökkent. A városnak korábban a párkányi (határon túl) vasútvonalon keresztül volt kapcsolata Budapesttel, Pozsonnyal és Béccsel. Esztergom katasztrofálisan elszigetelődött. 1923. szeptember 6-án megszületett az új vármegye. A Duna jobb oldalán lévő Komárom-Esztergom k. (közigazgatásilag) e. (egyenlőre) e. (egyesített) vármegyék székhelye • Országzászló a Prímás-szigeten Esztergom maradt. (Bajor Ágost tusrajza) Trianonnal városunk gazdaságföldrajzi helyzete is megváltozott. Az addig - szinte - az ország közepén fekvő városból határváros lett. Nagyszámú kisiparosa és kereskedője elvesztette vásárlóinak jelentős részét. Kevés munkaalkalom és növekvő infláció jellemezte ezeket az éveket. • IPAR Az 1920-as évek eleje némi fellendülést hozott a város gazdasági életében. 1925-ben egy vállalkozás átlagosan 13,7 főt foglalkoztatott (24 vállalkozás volt). 1937-ben egy vállalkozás átlagosan 35,9 főt foglalkoztatott. Esztergom sorsának alakulására pozitív hatást gyakorolt a Dorog-Süttő közötti gyorsan fejlődő iparvidék. A háborús konjunktúra is fellendülést hozott. Az iparban és a szénbányászatban foglalkoztatottak számának növekedését emelte két gyár - a vasöntöde és gépgyár, valamint a vitorlázórepülőgép-gyár - működése. A Petz Testvérek Vasöntöde és Gépgyár minden profilba vágót gyártott, ami iránt piaci kereslet mutatkozott. 1937-ben már 150 dolgozót foglalkoztatott. Szerszámgépeket, mezőgazdasági, vegyipari és élelmiszeripari gépeket és szerszámokat gyártott. Az 19b0-hő közötti időben gyümölcsfeldolgozással, szesz- és likőrgyártással is foglalkozott. Az AERO-Ever Kft. létrejötte összefügg a vitorlázórepülés hazai elterjedésével. A Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) 1934-ben Madaras Aurél szentgyörgymezői plébános vezetésével Esztergomban is létrehozta vitorlázó szakosztályát. A MOVERO Esztergomi Sportrepülő Egyesület két kiemelkedő képviselője: Mitter Lajos és Rubik Ernő. A gyárként működő gépgyár, textilgyár, téglagyár, kályhagyár, szappangyár, szipkagyár, kékfestő - inkább kisebb üzemeknek tekinthetők. Esztergom jelentős pénzintézetei: •Esztergomi Takarékpénztár RT •Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank Mitter Lajos asztalos kezdetben vitorlázógépeket javított, később ő maga is készítette. A vállalkozás akkor lendült fel, amikor Rubik Ernő mérnök vállalkozótársa lett. Tervei nyomán újabb és újabb géptípusokkaljelentkeztek (pl. Fecske, Vöcsök, Góbé). A cég 1938-ban korlátolt felelősségű társasággá alakult. 1945-ig 790 gépet gyártottak. 1943-ban Esztergom-Táborban telephelyet vásároltak. 1944-ben közel 500főt foglalkoztattak. Géptípusaikkal és repülési tevékenységükkel számos világraszóló eredményt értek el. 99
