Meggyes Miklósné [szerk.]: Szent István városa Esztergom története

Tartalom - VI. Esztergom Trianontól a rendszerváltoztatásig (1920-1990)

VI. Esztergom Trianontól a rendszerváltoztatásig (1920-1990) Lányi Dezső I. világháborús emlékműve (1927) Zászlós István: Szent István intelmei Szent Imre herceghez (1931) Berán János 14-es honvéd-emlékműve (1933) Körmendy-Fimm Jenő Sobieski-emlékműve (1933) • Az ásatások „vezérkara": balról jobbra: Nagy Zoltán, Lux Kálmán, Gerevich Tibor, Lepold Antal, Nikássy Lajos és Genthon István (Keresztény Múzeum archívuma) Esztergomban igazi gyáriparról a II. világháború időszakától beszélhetünk. Az 1941. évi népszámlálási statisztika szerint Esztergomban a lakosság 31,9% az iparban dolgozott. Megoszlásuk: helyi kisiparban dolgozott kb. 1000 fő (31%) helyi gyárakban, középüzemekben 900 fő (28%) a dorogi iparvidéken 1300 fő (41%) - közülük kb. 950-en a bányászatban. A háborús konjunktúra a kereskedelmet is fellendítette. Esztergom az 1940-es évek elején a kisiparosok, kiskereskedők és az értelmiségiek városává vált. POLITIKAI ÉLET, ORSZÁGGYŰLÉSI ÉS HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK Esztergomban az 1920. évi választási küzdelemből a Keresztény Nemzeti Egység Párt színeiben induló Mátéffy Viktor belvárosi plébános került ki győztesen az FKGP (Földműves és Kisgazda Párt) jelöltjével szemben. 1922-ben ismét Mátéffy lett a város országgyűlési képviselője. Esztergomban is megélénkült a gazdasági élet. A kölcsönökből megindult építkezések azonban nem átgondolt városfejlesztési politika mentén valósultak meg. 1926-ban ismét Mátéffy szerzett mandátumot. A KGVSzP (Keresztény Szociális Községi (Városi) Párt) jelöltjeként maga is elfogadta az „Esztergom jövője" címmel megalkotott pártprogramot. Ez nem az iparra, hanem a város kulturális idegenforgalmi centrummá, üdülő- és fürdővárossá, iskolavárossá fejlesztésére tette a hangsúlyt. Több új iskola létesült, egyletek kaptak új épületet. E tervek megvalósítása érdekében 1926-ban létrehozták az Idegenforgalmi és Hirdetési Hivatalt. 1926-tól kezdve megrendezték a Nagyboldogasszony-napi (augusztus 15.) ünnepi hét programját 1927. július 24. - felavatták az új stranduszodát; a Nagy-Dunán szabad strandot létesítettek; a Fürdő Szállót bővítették; diákszállókat létesítettek; támogatták a magánerőből történő szállodaépítést; 1930-ban a várost nyaralóhellyé nyilvánították; 1938-ban megnyitották a feltárt királyi várpalotát A Sétahelyszépítő Egyesület közreműködésével nagy gondot fordítottak a parkosításra, a közterületek köztéri szobrokkal történő ékesítésére. Az egylet jogutódja 1983 óta Esztergom Barátainak Egyesülete (EBE) néven civil szervezetként működik. • Az 1930-as évek elején épült Szent István elemi népiskola, előtte Lányi Dezső 1927-ben készült I. világháborús hősi emlékműve. Korabeli felvétel (Fotó: Albrecht) • Mátéffy Viktor 100