Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

7. AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER TESTNEVELÉSE ÉS SPORTJA ESZTERGOMBAN

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER TESTNEVELÉSE ÉS SPORTJA ESZTERGOMBAN alsó tagozatában főleg a téli időszakban tornaterem hiánya miatt mozgásos igényüket nem tudják kellő mértékben kielégíteni. A közműdíjak rohamos emelkedése miatt az iskolák udvarairól eltűntek a jégpályák. A tornatermi berendezések, sportszerek, sportudvarok, pályák állapota több iskolában egészen „siralmas" képet fest. Az iskolák taneszköz állományának pótlásában a sporteszközök beszerzése legutoljára maradt. 1992-ben a Gyermekház megszűnt és ingatlan egyházi tulajdonba került. Létrehozták a Kolping Házat, amely a hozzátartozó sporttelepen lehetővé tette az iskoláknak a pályák ingyenes használatát (testnevelési órák, sportfoglalkozások tartása stb.). A Dobó Gimnázium szabványos méretű tornaterme tehermentesítette a Sportközpont terheltségét, és lehetőséget biztosít a teremsportok versenyszerű lebonyolítására is (kézilabda, röplabda, kosárlabda, torna, tenisz stb.) Az általános iskolák közül az Arany János Altalános Iskola és a Mindszenty József Katolikus Altalános Iskola csupán „szükség-tornaszobával" rendelkezik. Az utóbbi iskola a téli időszakban a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola tornacsarnokának „bérbevevésével", sportudvar és jégpálya létrehozásával enyhíti testnevelési gondjait. A Szent István strandfürdő uszodája tanév közben iskolai testnevelési célokat szolgál. Örömmel tapasztalható, hogy minden esztergomi iskolában a képesítési előírásoknak megfelelő végzettségű testnevelők munkálkodnak. Anyagi megbecsültségük, mint minden pedagógusé „szerény". A város testnevelői 1990-ben létrehozták a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének (MTTOE) esztergomi szervezetét, amely szervezet támogatja és szervezi a diáksport-versenyeket (Mészáros Ferenc ált. és középiskolás röplabda emléktorna, atlétikai versenyek, pentatlon stb.) sportkonferenciákat, szellemi olimpiai-vetélkedőket, szakmai véleményeket, állásfoglalásokat fogalmaz meg a város sportélete számára. A testnevelés területén jelentkező intézményi problémák, gondok ellenére is az általános iskolák közül a Gyakorló, a József Attila és a Somogyi, a középiskolák közül elsősorban a Dobó, a Ferences, a Hell iskolákban mutatkozik kiemelkedő sporttevékenység. A közoktatási törvény kötelező jelleggel előírja a mindennapi testedzést, amely magába foglalja az iskolai sportköri foglalkozásokat és a tömegsportot. A fentiek megvalósítására az önkormányzat a választható tanórai keretet emelte meg. A módosított közoktatási törvény 1996. szeptember 1-től iskolai sportkörök (ISK) létrehozását ösztönözte, és egy évre 1000 Ft/fő normatív sporttámogatást biztosított az iskolai sportköri tagonként. Mivel 1998-ban az iskolai sportkör támogatási összege is beépült a főnormatívába, a legtöbb gondokkal küszködő iskolák esetében a sporttámogatás címen biztosított összeget a fenntartási feladatokra fordították. Az általános iskoláknak és a középiskoláknak szigorúan kellet kimutatni az ISK tagokat, az állami támogatásra sem a Diák Sport Kör (DSK) sem a Diák Sport Egyesület (DSE) nem volt jogosult. Az esztergomi iskolák közül iskolai sportkört (ISK) működtetett: Arany János, Balassa Bálint, Mindszenty József, Gyakorló, Hell, Ipari Szakközép és Szakmunkásképző; diák sportegyesületet (DSE): József Attila, Árpád-házi Szt. Erzsébet, Berzeviczy Gergely, Bottyán János, Dobó Katalin, Szent István; diák sportkör (DSK): Somogyi, Montágh I. A diáksportkörök, egyesületek munkáját a Városi Diáksportbizottság segíti. A felmenő rendszerű diáksportversenyek nevezési díját, utazási költségét a Városi Diáksportbizottság, a megyei versenyekét a Megyei Diáksporttanács fedezte. Az általános iskolások körében leginkább a labdarúgás, a rögbi, az úszás, az atlétika a kedvelt sportágak, a középiskolásoknál a kosárlabda, a labdarúgás, a röplabda, a testépítés és a küzdősportok. Tapasztalataink szerint a fenti sportágakat a diákok heti két alkalommal, 1-2 órában gyakorolják. Hagyományossá vált a minden évben megrendezésre kerülő „Jó tanuló - jó sportoló" címmel járó díjak átadása a legkiválóbb diákok számára. Az esztergomi diákok rendszeresen részt vettek e megyei, területi és országos sportversenyeken, ahol eredményesen képviselték a város diáksportját, gazdagítva az esztergomi diákok sportérem gyűjteményét. Az iskolai testnevelés és sport révén „szárnyait bontogató tehetséges diáksportolók" biztosítják a város sportéletének utánpótlását. Az 1989. évi II. törvény a sportszervezetek jogállásának megváltoztatásával megszüntette a sporthatósági jogkört, a központi irányítás és támogatás rendszerét. Az önkormányzat létrejötte után Dr. Sólyom Olimpia önkormányzati képviselő lett a Kulturális és Idegenforgalmi Sportbizottság sporttanácsnoka. Polgári kezdeményezésre a városi sportszervezetek képviselőiből városi sportfórumot hívtak össze, amelyen megválasztásra került Esztergom város sportkollégiuma. A 12 fős sportkollégium Dr. Sólyom Olimpiát elnöknek, Mármarosi Győzőt alelnöknek választotta. A képviselő-testület a sportkollégiumot szakmai tanácsadó testületnek tekintette, és elismerte érdekközvetítő funkcióját is. 1992-ben a város képviselő-testülete a városi sporttevékenységek anyagi támogatására az éves költségvetésében sportalapot biztosított. A sportkollégium minden évben, szakmai és társadalmi érdekeket is figyelembe véve az alábbi szempontok szerint készítette el javaslatát az anyagi támogatás összegére: - a sportág városi tradíciói, hagyományai - olimpiai egyéni sportágak eredményességi támogatása - társadalmi sportszervezetek működési támogatása - diáksport támogatás (csak diáksport szervezeteken keresztül) - NB-s csapat sportágak eredményességi támogatása - kis közösségek szabadidős tevékenységének támogatása - „Jó tanuló-jó sportoló" - pályázat győzteseinek, edzőinek jutalmazása - Sportkollégium működésével kapcsolatos kiadások. A kollégium a rendelkezésre álló szerény anyagi ke68