Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

7. AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER TESTNEVELÉSE ÉS SPORTJA ESZTERGOMBAN

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER TESTNEVELÉSE ÉS SPORTJA ESZTERGOMBAN ret felosztására tett javaslatánál mindig felelősségteljesen mérlegelt, és hosszéi, „késhegyre menő" viták után döntött, különösen a veszélybe került sportágak megmentése érdekében. A 30 ezer fős városban 17 működő sportágat egyformán eltartani, megfelelően finanszírozni 2,5-3 M Ft-ból szinte képtelenség volt. Előnyt élveztek a versenysportok, kevés támogatásban részesültek az amatőr sportágak (természetjárás, kerékpározás, vízisport). Esetenként olyan pályázatokat is kiírt a sportkollégium, amely a lakóközösségek által működtetett sportolási kezdeményezéseket volt hivatott támogatni. Az önkormányzat továbbra is finanszírozta a Sportközpontot, de a költségvetési támogatásánál egyre jobban számon kérte az intézmény saját bevételének teljesítését. Átvételre került a Vízműtől a Szent István strandfürdő, melynek uszodája elsősorban az iskolai testnevelést szolgálta, másrészt betöltötte az úszósport valamint a triatlon sportágak bázisközpont szerepét is. Az esztergomi teniszéletben a Granvisus Gyár prímás-szigeti tulajdonváltásával számos probléma és nehézség merült fel az edzések és a versenyek lebonyolítása területén. Az esztergomi teniszezők a Dorogi Bányász Sportklub megtűrt szakosztályaként anyagi támogatás nélkül, korlátozással használhatták a teniszpályákat. 1993. január 2-án az „áldatlan" állapotok megszüntetésére 36 fővel megalakult az önálló Esztergomi Tenisz Club Kovács Károly elnök vezetésével. A klub részben tömegsport, részben versenyjelleggel alakult, előtérbe helyezte a korcsoportos alapképzést. Ugyanebben az esztendőben az Esztergomi Lovasegylet első ízben rendezte meg díjugrató versenyét a Suzuki-gyár mögötti lovaspályán. A Sportcsarnok, a népszerű „Csari" ebben az esztendőben ünnepelte 10 éves évfordulóját (az intézmény rendezte minden évben a teremlabdarúgó „Porga-kupát" a városi kispályás amatőr bajnokságot, a teke csapatbajnokságot, a városi sakk-bajnokságot valamint számos nemzetközi, országos és regionális sportversenyeket színvonalas szervezéssel). Igen fontosnak tartotta a diáksport színvonalának fellendítését, és a szabadidősport minél szélesebb körben való elterjesztését. A sportágak társadalmi sportszervezeteken keresztül történő támogatásával megmentette a judót és a röplabdát, (önálló klubszervezetté alakultak). Nagy erőfeszítéseket igényelt az elmaradt megyei támogatások ellensúlyozása (hátrányba került sportágak: atlétika, birkózás, evezés, asztalitenisz). Az önkormányzati támogatás segítette az úszás, a triatlon sportágak fejlődését. A labdarúgás, a lövészet, a sakk csupán tüneti kezelést kapott. A sportkollégium foglalkozott és állást foglalt a Prímás-sziget szabadidős, sportrendezési tervével kapcsolatban, valamint értékelte a Városi Sportközpont tevékenységét. A volt SZIM Vasas sportpályát a ferencesek visszakapták, az atlétikai valamint a labdarúgópálya felújításra került, új öltözőépület és teniszpályák épültek. A Labor MIM Vasas pálya tulajdonjogának vitája évek óta megoldatlan. 1994-ben a sportkollégium megszűnt. Az 1994-98-as önkormányzati ciklusban a sport ügye a Kulturális Idegenforgalmi és Sport Bizottsághoz (KISB) tartozott. A KISB kidolgozta az egyesületek, társadalmi szervezetek, sportcsoportok támogatási rendszerét. Az évente összehívott sportfórum véleménye kiinduló alapot jelentett az anyagi támogatások elosztására. A közel 30 sportegyesület főleg önkormányzati támogatással működik, és csupán néhány egyesület részesül más szponzori támogatásból. A sportágak közül az utolsó évtizedben elsősorban a küzdősportok, a rögbi, a kézilabda, triatlon, atlétika és az evezés állt a sporteredmények reflektorfényében. Az Esztergomi Atlétikai Club legeredményesebb szakosztálya a kick-box. Világ- és Európa-bajnokok nevelkedtek itt fel: Szilágyi Diána (háromszoros VB 1; EB 1), Kocsis Tünde (VB 1; VB 2; EB 1; EB 3), Bády Gabriella (VB 1,2,3; EB 2,3), Kiss Beáta (VK 1), Soós Rudolf (VB 3; EB 2), Krempf Réka (VB 3; EB 3), Hudoba Tamás (VB 3, EB 2), Balogh Attila (VB 3), Mécs Ferenc (VB 5), Poropszki Krisztina (VB 5), Pruzsinszky Ivett (Junior VB 1). Az edző Zrínyi Miklós a válogatottak egész sorát nevelte fel, 1984től a magyar kick-box válogatott szövetségi kapitánya. Az 1983-ban megalakult rögbicsapat legszebb sikerét érte el 1999 nyarán, amikor a magyar bajnokságot megnyerte. A csapat összeállítása :1. Pillér: Heckel Zoltán 2. Sarkaló: Hock Zoltán 3. Pillér: Siroki András 4. Második sor: Marosi Tamás 5. Második sor: Koller Zoltán 6. Leváló: Molnár András 7. Leváló: Nóvák Péter 8. Összefogó: Nagy Zsolt 9. Nyitcx Viola Ferenc 10. Irányító: Zsugyó Sándor 11. Szélső: Szegi László 12. Neuzer András 13. Center: Stiglmayer Gábor 14. Molnár János 15. Full back: Kosztonyák Miklós. Tartalékok: Ardelán Kornél, Pfeiffer Tamás, Fülöp József, Sárvári Gábor, Réti Iván, Bíró Gábor, Tőkei Gergő, Fehér Sándor. A csapat edzője: Suiogán Károly. 1998 őszén a magyar felnőtt rögbiválogatott edzőjének Suiogán Károlyt kérték fel, segítője Stiglmayer Gábor lett. Az esztergomi rögbisek közül válogatottként szerepelt: Nóvák Péter, Nagy Zsolt, Koller Zoltán, Heckel Zoltán, Siroki András, Suiogán Károly, Stiglmayer Gábor, Molnár András. 1992. december 4-én megalakult Esztergomi Evezősök Hajósegylete alapszabályában rögzítette: vállalja az EHE és annak utószervezetének a SZIM Vasas SE evezős szakosztályának szellemi örökségét és jogutódlását. Az önállóság, az új vezetés, az új csónakház nagy lendületet adott az egylet működésének. Az evezőssport területén kifejtett tevékenységéért Mármarosi Győzőt 1993-ban emlékplakettel és Gróf Eszterházy Miksa-díjjal tüntették ki. 1994-ben Hollandiában megrendezett Főiskolai Evezős Világbajnokságon a kormányos nélküli négypárevezős versenyben a magyar hajóegység V. helyezést ért el, melynek Mármarosi János és Szabé) Tibor esztergomi evezősök is tagjai voltak. Kiemelkedő teljesítményeket ért el Béki Ágnes, Mármarosi János, Spilkó Lászlé), Eberhardt Péter, Orbán Gergely. 69