Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

7. AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER TESTNEVELÉSE ÉS SPORTJA ESZTERGOMBAN

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER TESTNEVELÉSE ÉS SPORTJA ESZTERGOMBAN 7. AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER TESTNEVELÉSE ÉS SPORTJA ESZTERGOMBAN 1990. évi LXV. törvénnyel új igazgatási rendszer lépett életbe, s ezzel lényeges politikai és gazdasági átalakulás vette kezdetét. A tervgazdaság helyett a magántulajdon alapján működő szociális piacgazdaság bontakozott ki. A pártállami központosítást felváltotta a demokratikus jogállam, a tanácsrendszer helyébe a történelmi hagyományokon alapuló önkormányzati rendszert vezették be. Az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény településnagyságonként pontosan meghatározta a képviselő-testületek létszámát. Esztergomban a képviselő-testület 14 egyéni választókerületi és 13 listás mandátumot szerzett képviselőből állt. A választások demokratikus elvek alapján zajlottak. A képviselő-testület 1990. október 25-én Dr. Könözsy László (független jelölt) polgármesterré, Balogh Pétert (SZDSZ) főállású alpolgármesterré, Kund Ferencet (KDNP) társadalmi alpolgármesterré választotta. A bekövetkezett társadalmi változás folyamatát Esztergom oktatási intézményrendszerének átalakulása is követte. Az iskolák társadalmában is általános útkeresés kezdődött. Az állami iskolák a városi önkormányzat fenntartói jogkörébe kerültek. Az önkormányzati irányítás a képviselő-testület oktatási bizottsága, valamint a Polgármesteri Hivatalban az oktatási és közművelődési csoport tevékenységén keresztül érvényesült. A vezetői munkamegosztásban a főállású alpolgármester munkaköréhez tartozott a közoktatás. A város 10 óvodát, 6 általános iskolát, 1 gyógypedagógiai általános iskolát és a ráépülő speciális szakképzést nyújtó szakiskolát, 1 zeneiskolát, 8 középiskolát, 4 kollégiumot, 1 gyermekházat, 1 nyári napközis tábort és a pedagógiai szakszolgálatokat (nevelési tanácsadó, gyógytestnevelés, logopédiai ellátás) tartott fenn. Megváltozott a finanszírozás rendje, a bázisszemléletű ráépítéses költségvetés helyébe a normatív támogatás lépett. Mivel az állami támogatás a működési kiadásokat sem fedezte, ezért a fenntartónak ki kellett egészíteni a normatívát, amely az évek során az infláció miatt rohamosan növekedett (pl.: az 1 főre jutó önkormányzati támogatás az óvodában 1991-ben 39 E Ft; 1994-ben 85,2 E Ft; az általános iskolában 42,61 E Ft illetve 62,15 E Ft; középfokú intézményekben 41,85 E Ft illetve 71,26 E Ft volt). A demográfiai hullám két intézménytípust érintett. Az általános iskolások száma (főleg alsó tagozat) csökkent, a középiskolások száma jelentősen növekedett. Az önkormányzatot a fenntartói irányítás jogosítványa illette meg, amely a törvényességi felügyeletet és a fenntartás-működtetés felelősségét foglalta magába. A szakmai irányítás a tanügyigazgatást ellátó minisztériumé lett. A képviselő-testület támogatta a speciális programokat, a pedagógiai reformokat, a testnevelés tagozatokat, a számítástechnikai alapozást. A Mindszenty József Katolikus Általános Iskola létrejöttével a Kossuth Lajos Általános Iskola megszűnt. Az önkormányzat 1990 telén önként vállalta a város középiskoláit, ennek következtében a fenntartói irányítás feladata és felelőssége az önkormányzatra hárult. Szülői igény alapján 1992-ben a Szent István Gimnázium a 6 osztályos gimnázium, a Dobó Katalin Gimnázium 1994-ben 8 évfolyamos gimnázium indításához kapott engedélyt. Az egyre nehezedő gazdasági, pénzügyi helyzetben a 90-es esztendők közepétől a Hell József Károly Szakközépiskola (Esztergomtábor), a Bottyán János Gimnázium és Műszaki Középiskola, Szent István Gimnázium, Dobó Katalin Gimnázium, az Ipari Szakközép és Szakmunkásképző Intézet és az Árpád-házi Szent Erzsébet Humán Szakközépiskola megyei fenntartásba került. A Nemzeti alaptanterv (NAT) 1995. évi megjelenése hosszú tantervelméleti vitának a végére tett pontot. A NAT háromszintű követelményeinek sorát a 4., 6., 8., és 10 évfolyamok zárják melyek ajánlásokat tesznek a tananyagra. A NAT testnevelés és sport műveltségterület előírásai és követelményrendszere vegyes fogadtatásban részesült a testnevelő tanárok körében. Többen azt az álláspontot képviselték, hogy a NAT követelményei nem igazán veszik figyelembe a testi fejlődés, a növekedés és a biológiai érés folyamatainak felgyorsulását, a 6-10 éves korosztály „mozgásos szokásrendszerének" kialakítását melyek új kihívást jelentenek az oktatási képzési rendszer működésével, tárgyi, személyi feltételrendszerével szemben. Értelmezési problémaként jelentkezett a NAT utalása, amely szerint „az iskolai testnevelés céljait a tanórán kívüli sportfoglalkozásokkal együtt képes csak teljesíteni." Ebből az is levonható, hogy a NAT-ban lefektetett célok tanórai foglalkozásokkal nem teljesíthetők. Mivel a tanórán kívüli foglalkozások a tanulók számára nem kötelezőek, így értelmetlen tantervi célokat kitűzni. Általánosan megfogalmazódott az esztergomi testneveléik körében az, hogy az iskolai testnevelést és sportot nem egy tantárgyként kellene kezelni a sok közül, mert a felnövekvő gyermek, mint biológiai lény, egészségét csak úgy képes megőrizni, ha azt megfelelő „mozgásos-szokásrendszerrel" - életmóddal ellensúlyozza. Az iskola egyik fontos féladata éppen a „mozgásos szokásrendszer", az egészséges élet kialakítása belső okozati tényezővé való elfogadtatása. A céltudatos testnevelés és sport működtetésének feltétele a tárgyi (tornatermi, szabadtéri pályák, sporteszközök stb.), a személyi (szakember ellátottság) feltételek biztosítása. Tényként állapítható meg, hogy a városban működő iskolák testnevelés oktatásának feltételei vegyes képet mutatnak (1-2 táblázat). Gondot okoz az, hogy az óvodai mindennapi játékos testneveléshez hozzászokott gyermekek egy része az általános iskola 67