Magyar György: Esztergom testkultúrájának története
6. A TANÁCSRENDSZER TESTNEVELÉSE ÉS SPORTJA ESZTERGOMBAN (1950-1989)
AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER TESTNEVELÉSE ÉS SPORTJA ESZTERGOMBAN séges versenyzők kiválasztása volt a cél, elsősorban a versenysport számára. A városi tömegsportmozgalom anyagi hátterét részben az egyesületek, ifjúsági szervezetek, szakszervezet, tanács és a résztvevők anyagi hozzájárulással biztosították. A Sportcsarnok, annak vezetése az évek során, a versenyszerű tömegsportban egyre inkább központi szerepet kapott. Az 1980-ban módosított városi sportkoncepció a minőségi versenysport területére „B" kategóriás szint elérését tűzte ki az atlétika, a cselgáncs, az evezés, a torna, az úszás, a vívás, a birkózás sportágakban. A Nemzeti Bajnokság II. osztályában való állandó szereplést vártak el a labdarúgás, a férfi, női röplabda sportágakban. Néhány szakosztály megszűnt (öttusa, háromtusa, férfi kosárlabda, kajak-kenu), új sportágak bontogatták szárnyaikat (karate, tenisz, auotocross). A járások megszűnésével körzetközponttá vált 1984-ben az Esztergomi Testnevelési és Sportfelügyelőség. Ezzel bővült irányító, ellenőrző tevékenysége. Mivel a községi tanácsok nem működtettek sportszakhatóságot, ezt a funkciót is a sportfelügyelőség látta el (Süttőtől-Dömösig). Az olimpiai sportágak versenyzői eredményességük alapján (olimpiai pontok szerzése) külön központi anyagi támogatásban részesültek. Az önfinanszírozó, önfenntartó alapon 1983-ban létrejött karateszakosztály rövid idő alatt - országos bajnokokat és EB-helyezettet is nevelt. Országos bajnokságot is szerveztek városunkban. Az 1985-re tervezett városi sportkoncepciók a megvalósítástól messze elmaradtak, aminek az oka a bekövetkezett társadalmi, gazdasági, sportszakmai változások. A sportágak bázisai csökkentek. A városban a sportegészségügyi feladatokat főfoglalkozású sportorvos látta el (1979-től) a Sportcsarnok rendelőjében (1983). A nyolcvanas évek közepére a versenysport helyzete megingott, az állami és bázisszervi támogatás alaposan megcsappant, miközben a működési kiadások lényegesen megemelkedtek. Az 1986. évi IX. törvényerejű rendelet létrehozta az Állami Ifjúsági és Sporthivatalt (A1SH). A Testnevelési és Sportfelügyelőség 1987-ben már megszűnt, és helyébe létrejött a tanács szakigazgatási ifjúsági és sportosztálya 3 alkalmazottal (osztályvezető: Rozgonyi Miklós). Az átszervezés következtében nemcsak a felügyelőség, hanem a tanácstestület mellett működő testnevelési és sport albizottság is átalakult. Újabb szakemberek bevonásával létrejött az ifjúsági és sport albizottság. A szakmai felettes szerepet a Komárom megyei Ifjúságiés Sportosztály látta el. Az osztály feladatává vált: - a városi sportmozgalom irányítása - hatósági ügyintézési munkák: igazolások, átigazolások, minősítések, utazási kedvezmények, kikérők, tagkönyvek kiadása - kapcsolattartás szakmai és versenyszervezési kérdésekben - jelentősebb nemzetközi és hazai versenyek szervezése - testületi anyagok elkészítése, üléseken való részvétel, tanácsadások sportszakmai kérdésekben - kiállítások, ünnepekhez kapcsolódó sportrendezvények megszervezése. Az osztály munkáját segítette a fentiekben már említett Ifjúsági és Sport Albizottság, a Városi Diáksport Bizottság, a Városi Szabadidősport Bizottság. Az 1988-ban a sportmozgalom területén érvényesülő kétlépcsős közigazgatási rendszer életbeléptetésével Nyergesújfalu, Bajót, Süttő, Lábatlan levált Esztergom központról, a megmaradt Tát, Tokod, Dömös, Pilismarót községekkel társulási szerződés jött létre. A gazdasági nehézségekkel küszködő bázisvállalatok, a csökkenő állami támogatás, az emelkedő működési költségek azt eredményezték, hogy a 80-as esztendők végére a Granvisus SE csupán névlegesen működött, a Labor MIM Vasas SC valamint a SZIM Vasas és a MEDICOR ELFI SE, Esztergomi Spartacus is jelentős anyagi gondokkal küszködtek, a támogatók anyagi forrásai kimerültek. A tanítóképző főiskola Haladás Sportegyesület társadalmi státuszát elhagyta és diáksport egyesületté alakult át, azzal az elképzeléssel, hogy ezáltal a központi támogatás erősödik. Zavartalan sporttevékenység csupán UNIKER VMTE és az ÁFÉSZ Tömegsport Egyesületben folyt. Az UNIKER vállalat nemes gesztussal átvette a halódó úszósportág fenntartását. A Sportcsarnok és környezete Szabadidőközponttá alakult. 66
