Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

6. A TANÁCSRENDSZER TESTNEVELÉSE ÉS SPORTJA ESZTERGOMBAN (1950-1989)

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER TESTNEVELÉSE ÉS SPORTJA ESZTERGOMBAN vántartásba vétele, alapszabályszerű működésének és vagyonkezelésének ellenőrzése is. Az ellenőrzésen kí­vül, volt egy igen fontos előrelépés - az állami segít­ség és felelősség - ami a tanácsok, elvi, anyagi, erköl­csi támogatását jelölte meg. 1973. április 1-től a test­nevelés és a sportmozgalom egységes irányításának, összehangolásának és ellenőrzésének feladatait a test­nevelés és a sport országos hatáskörű központi szerve az OTSH látta el a minisztertanács felügyelete mel­lett. A helyi testnevelési és sporthivatal a tanács VB keretében működött. Az államapparátus a maga kié­pített centralikus szervezetével felügyelt arra, hogy a testnevelési és sportmozgalom az ország egész terüle­tén egységesen, lendületesen fejlődjék. 1972-től a Granvisus SE úszószakosztálya évente egy alkalom­mal országos úszóversenyt rendezett Esztergomban. 1974. szeptember 24-én eltemették Tölgyessi Sán dort, az Esztergomi MHSZ LK sportpisztolyos olim­pikon versenyzőjét, aki 22 éven át 1936-1958-ig tag­ja volt a mindenkori magyar sportlövő válogatottnak. Többszörös országos csúcstartó, négyszeres magyar bajnok volt. A hetvenes évek közepén Esztergomban jelentősen megnövekedtek a testedzés és a sportolás iránti igé­nyek. Előtérbe került a testedzésben és a sport terüle­tén a rendszeresség elve. A vezetők főleg az atlétika, az úszósport felkarolását tűzték ki célul. A munkahe­lyi spartakiádokon, alapfokú sporteseményeken, ren­dezvényeken és azok megszervezésében az egyesüle­tek, a tanintézetek, a szakszervezet a KISZ és a sport társadalmi aktivistái jeleskedtek. A szemiivegkeretgyár vezetői női dolgozói számára alapos szervezőmunka után beindították a női tornát a Közgazdasági Szakközépiskola tornatermében, test­nevelő tanárnő vezetésével. Néhány hónap után a foglalkozások elmaradtak, hasonlóan az úszásfoglal­kozásokhoz, annak ellenére, hogy vállalati finanszíro­zás által a bérelt uszoda, meghatározott időben a dol­gozók rendelkezésére állt. A városi testnevelés és sport szempontjából az 1974-ik esztendő mérföldkőkent szerepelt, mivel ez évben megkezdődött a fedett csarnok építése. Az OSN eseménysorozatai jelentős hatással voltak a to­vábbi sportrendezvények motiválására és felkészítése­ire. Lovas Ferenc esztergomi sportlövő MHSZ válo­gatottként részt vett 1975-ben Bulgáriában a „Testvé­riség-Barátság" nemzetközi lövészversenyen, ahol ezüstérmet nyert. Sajnálattal kellett tudomásul venni, hogy az esztergomi Spartacus megszüntette termé­szetbarát szakosztályát, és csupán „B" kategóriás csel­gáncs szakosztályának működtetését vállalta. Az év sportmozgalmának egyik leggyakrabban vitatott terü­lete a tömegek testnevelése és sportja. A sportolási kedv növekedésével szükség volt új létesítményekre. (Gyakorié) iskola tornacsarnoka, teniszpályák - Medi­cor, Granvisus, Sportcsarnok építése stb.) Az év során az árvíz komoly károkat okozott a város szigeti sport­pályáin és a Gépipari Technikum pályáin, az Erzsébet­parki bitumenes kosárlabdapályán, a szigeti sétányo­kon. A tanácstörvényben biztosított gazdasági önállóság ugyan lehetőséget biztosított, hogy a központi elvek mellett a tanácstestület határozza meg a fontosabb fejlesztési célkitűzéseket, figyelembe véve a lakosság és a terület igényeit, ez azonban a város sportéletéhez nem a lehetőségek, a kívánalmak szerint járult hozzá. A tanács az 1973-1977. évi tanácsi ciklus idején leg­fontosabb feladatának tartotta a város területén a munkáshatalom erősítését, a szövetségi politika irány­vonalának betartását, a szocialista egység erősítését. Fő célkitűzésként a IV. ötéves terv hátralevő részének teljesítését és az V. ötéves terv előkészítését tartották. A tanács szoros együttműködést alakított ki az ifjúsá­gi szervezetekkel és az Uttörőházzal. Létrehozták a szigeten az „Ifjúsági parkot", és közösen működtet­ték a megyei és a városi KISZ-Bizottsággal a Bú bá­nat-völgyi ifjúsági tábort. 1977-ben a Marógépgyár, a vállalati tömegsport le­bonyolításához szükséges korszerű öltözőrendszert, klubhelységet, gondnoki lakást épített a Prímás-szige­ten, és felújította a futópálya salakját, biztosítva ezzel az atléták számára az eredményesebb felkészüléshez szükséges tárgyi feltételeket. A vállalat együttműködé­si szerződést kötött a Balassa Bálint Általános Sportis­kolával. Az iskola az utánpótlást biztosította a sport­egyesület számára, a vállalat viszont anyagi támoga­tást nyújtott az iskola tornatermének felépítéséhez. Az atlétikai szakosztály legeredményesebb versenyzői ez időtájt Szollár György (első aranyjelvényes szintet teljesítő versenyző lOOm-es síkfutásban), Takács Fe­renc (ifjúsági válogatott 100m, 300m gát, tízpróba), Halasi László (távolugrás, tízpróba). A megyei tanács sportpolitikai koncepciója alapján a városi tanács 1976-ban fogadta el a város hosszú távú sportpolitikai célkitűzéseit és feladatait. A gazdasági életben történő változások következtében 1980-ban módosítást kellett végrehajtani. Központi irányelvek alapján a sport nem tartozott a pénzügyileg fejleszt­hető ágazatok közé, nem szerepelt alapellátási tény­ezőként. 1978-ban a tanács és annak testnevelési és sport al­bizottsága a tömegsport mozgalom hatékony irányí­tására létrehozta a Városi Tömegsport Bizottságot. A városi kezdeményezésű tömegsport akciók szervezé­sét, lebonyolítását segítette elő a Tanítóképző Főisko­la Gyakorló Iskolájának új tornaterme (Porga-Kupa teremlabdarúgó-bajnokságok), valamint ezt követően a Városi Sportcsarnok. A tömegsport - akciók egyre szélesebb körben terjedtek el, és kihatással voltak az üzemek, intézmények, sportegyesületek önálló tevé­kenységére. Megnövekedett a különböző sportágak­ban rendezett házibajnokságok száma. A Városi Sportcsarnok létrejöttével megteremtődtek azok a feltételek, amelyek a tömegsportmozgalom tárgyi kö­vetelményeit városi szinten biztosítják. A létesítmé­nyekkel nem rendelkező kisebb üzemek, vállalatok dolgozói számára sportolási lehetőségeket kínáltak. A Sportfelügyelőség és a Sportcsarnok kezdemé­nyezésére az iskolás gyermekek számára különböző sportágakban versenylehetőségeket biztosítottak „JUDOKA", „SULI-SPURI", „Evezős-Kupa", „Fu­tóversenyek" címen. E tömegsport akciókon a tehet­65

Next

/
Thumbnails
Contents