Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

6. A TANÁCSRENDSZER TESTNEVELÉSE ÉS SPORTJA ESZTERGOMBAN (1950-1989)

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER TESTNEVELÉSE ÉS SPORTJA ESZTERGOMBAN jelenni. A mozgalommal kapcsolatban a számos véle­ményből leginkább azzal értettek egyet, hogy a moz­galmat csak az iskolában lehet élővé tenni, ahol a fia­talság tevékenykedik, a dolgozók körében a lehetősé­gek és a feltételek „mostohák". A mozgalom rendsze­res, tervszerű, évenkénti megrendezése széles körben nem bontakozott ki, Esztergomban is a nem kívánt eredményt hozta. 1962 elején az MSZMP Politikai Bizottsága hatal­mi szóval döntött az egységes magyar sporttömeg­szervezet, a Magyar Testnevelési és Sportszövetség (MTS) létrehozásáról. Az alapfokú versenyek kiírása és megrendezése az illetékes TS-ek (dorogi járási TS) és sportkörök feladatává vált, a szakszervezeteknek csupán a versenyre kellett a dolgozókat mozgósítani. Az MTS 1964. május 22-i határozata alapján a tö­megsport megjavítása végett minden egyesületnek emelnie kellett az 1965-ös költségvetésben a tömeg­sportra fordítandó összeget. Az üzemi szakszerveze­tek sportvonatkozási teendőiket az üzemi bajnoksá­gok (sportáganként) munkahelyi testnevelés, a Kilián Testnevelési Mozgalom, a természetjárás szervezésé­ben jelölték meg. 1965. augusztus 20-án Vasas sport­napokat rendeztek Esztergomban. A következő esz­tendőkben hagyományossá váltak a Vasas sportnapok, kilenc sportágban. Az ötvenes esztendők végén meg­szűnt vívószakosztály újra kezdte bontogatni szárnyát az Esztergomi Petőfi SE-ben, és az esztergomi lövé­szek országos sikereket értek el (Kúti testvérek, Pócza József, Henyei János, Csiffáry Ágnes, Utassy Amália). Az esztergomi Spartacusban működő cselgáncs-szak­osztály serdülő csapata is országos hírnevet szerzett. A legkedveltebb sportágban, a labdarúgásban a Labor MIM Vasas 1968-ban 5. helyen végzett, tartalék és if­júsági csapata fölényesen nyerte a megyei NB-s baj­nokságot. A fiatal labdarúgók közül játéktudásával ki­emelkedett Csepecz János és Csorna László, akik egyúttal állandó tagjai voltak a magyar ifjúsági váloga­tottnak (NB l-es játékosok lettek, Tatabánya, Nyír­egyháza, MTK). A birkózók közül Argyelán József ifjúsági váloga­tottságig vitte. 1968 végén az Esztergomi Elektroni­kus Vasas férfi röplabdacsapata felkerült az NB Il-be. A hatvanas évek végén Esztergomban az alábbi sportágak értek el jelentős sportsikereket: lövészet, labdarúgás, cselgáncs, birkózás, torna, evezés, asztali­tenisz, kosárlabda, kézilabda, motocross, vitorlázóre­pülés. Rendszeressé vált (évenként) a „Sobieski János vízi-emléktúra": az esztergomi szigetkerülő evezős túraverseny lengyel és magyar résztvevőkkel, és a nemzetközi Duna-túra esztergomi fogadása. Evenként, április végén a Városi Sportfelügyelőség kezdeményezésére hagyományossá váltak a lampio­nos csónakfelvonulások a Kis-Dunán. A sportolói kedv növekedésével, valamint a sportágak jelentős si­kereivel párhuzamosan új létesítményekre is szükség volt, különösen amikor 1973-tól a testnevelés és sportmozgalom irányítása állami feladattá vált. A vá­rosi és a járási sportfelügyelőségek felelősek voltak te­rületükön a tömegsportért, sportéletért. Társadalmi munkában megépült a basaharci moto­cross pálya, és felmerült a központi sportlétesítmé­nyek kialakítása. A háromtusa mellett a Granvisus SE­ben öttusázók is rendszeresen szerepeltek. Az eszter­gomi sportolók rendszeresen részt vettek a dunántúli kisvárosok sporttalálkozóin. Evenként megrendezésre került az Esztergomi Spartacus által kiírt és megren­dezett „Kovács Ákos" cselgáncs emlékverseny. A felsőfokú technikum megszüntetésével a Gépész Haladás SE is megszűnt, fúzió révén a kosárlabda és az atlétikai szakosztály a SZIM Marógépgyár SE-hez került. Ez idő tájt országosan is az a törekvés mutat­kozott, hogy a középnagyságú városokban ne mű­ködjenek azonos sportágakban különböző egyesületi szakosztályok, hanem az anyagi támogatás, a létesít­mények, a szakemberek és a versenyzők koncentrálá­sával magasabb minőségi szintű együttesek alakulja­nak. Sportági megosztásban a két nagy gyári sportkör­ben az alábbi tagozódást vitték végbe: - a MIM Va­sasban a labdarúgás, torna, kézilabda, birkózás, a SZIM Vasasban a kosárlabda, atlétika, evezés, asztali­tenisz szerepelt a továbbiakban. Nagy feladatként jelentkezett az atlétikai pálya rendbehozása, mert a városban 16 éve nem volt atlé­tikai verseny, pályahiány miatt. Esztergom a sporttal is készült ezeréves jubileumára. A rangos nemzetközi találkozók és országos versenyek (országos moto­cross bajnokság Esztergom díjáért; - Flórián Tibor nemzetközi sakkmester a Magyar Sakkszövetség főtit­kárának 25 táblán, szimultán mérkőzésen való meg­méretése; Ifjúsági Sportfesztivál a millenniumi év tisz­teletére; Jubileumi országos evezős minősítőverseny 1973. június 23-24; Országos Háromtusa Vidék-baj­nokság az „1000 éves Esztergom Kupa" pontverse­nyért; Jubileumi lövészverseny 8 csapat részvételével az „1000 éves Esztergom" eseménysorozat kereté­ben; Nemzetközi Motorcsónak verseny siklóhajó ka­tegóriában. A versenyen szerepelt a világbajnok Er­win Zimmermann és a túrahajós Európa-bajnok Wal­ter Wacker. Honvédelmi napok keretében MHS által szervezett légi és technikai bemutatók megrendezésé­re került sor. Az 1973-ik esztendő végén a tanítóképző tornater­mében a városi sportszövetség és a Granvisus SE, megrendezte Esztergom város első tollaslabda baj­nokságát (8 nő és 16 férfi részvételével). Komárom megye legjobb csapatjátékosának a kilencszeres ma­gyar ifjúsági válogatott kosárlabdázó Jánny Csaba lett. Az év legszomorúbb eseménye az NB Il-es labdarú­gócsapat egy évtized utáni búcsúzása a bajnokságtól. 1973-ban a testnevelés és a sport állami irányításá­nak bevezetése következtében a sportegyesületek helyzete jelentősen megváltozott. A változás új alap­szabályt és sportfegyelmi szabályzatot is hozott. A sportegyesületek új alapszabályaikat az OTSH elnöke által kiadott „minta" alapján készítették, amelyek új­rafogalmazták a tagok, az elnökség, a közgyűlés joga­it és kötelességeit. Az egyesületekről szóló 1970. évi 35. sz. rendelet hatályait kiterjesztették a sportegye­sületekre is, így a sportegyesületek felügyelete állami feladattá vált; ellenőrzés alá került az egyesületek nyil­64

Next

/
Thumbnails
Contents