Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

6. A TANÁCSRENDSZER TESTNEVELÉSE ÉS SPORTJA ESZTERGOMBAN (1950-1989)

A TANÁCSRENDSZER TESTNEVELÉSE ÉS SPORTJA ESZTERGOMBAN kenység után 1971 őszén a városi tanács dísztermében a város 17 sportegyesületének 35 küldöttje, és 15 meghívott személy önálló városi TS-t választott, és így megszűnt a társadalmi sportbizottság. A városi TS elnökség 13 főből állt. Elnökévé Szabó Andrást, helyettesévé Sáfár Ferencet választották. 6.1. Az iskolai testnevelés és diáksport (1950-1989) Az iskolai testnevelésről a tanácsrendszer kezdetével új rendeletek jelentek meg. Az általános iskolák és gimnáziumok számára külön intézkedésekben írták elő az új társadalmi igények érvényesítését.

26

1 A testnevelési tantervekről szóló rendelkezések igyekeztek beépíteni a tananyagba az MHK próbarendszer elemeit, és előírták a néptánc oktatását is.

262 Hibás döntésnek bizonyult sok iskolában a tantervi követelményeknek főként az LMHK valamint az MHK próbarendszerrel történő teljesítése. A jelvényszerző mozgalom alapszintjeit a testnevelők többsége tartotta elfogadhatónak. 1952-től új tantervek bevezetésére került sor, amelyek főleg szerkezetükben tértek el az előzőektől (mozgásfajták szerinti csoportosítás). A minisztérium az iskolákban a sportkörök szervezését és működtetését rendelte el, és intézkedett a tömegversenyek lebonyolításáról is. Az esztergomi általános és középiskolákban a rendeletileg előírt testnevelési órákat következetesen megtartották. Új jelenségként mutatkozott az esztergomi ipari tanulók számára is a kötelező testnevelés órák bevezetése.

26

3 1950 őszén az esztergomi iparitanuló-iskolában a kötelező testnevelési órákat Mészáros Ferenc, Porubszky Lajos és Szabados Jolán testnevelő tanárok, mint óraadók oldották meg. A következő tanévtől Szupek Ferenc a főhivatású testnevelő tanár. Török József óraadóként tanított. Létrehozták az intézetben működő sportkört (adétika, három tusa, úszás, sakk, turisztika, lövészet, vívás szakosztályokkal). A Közoktatásügyi Minisztérium 1952-től megrendezte a középiskolák, majd 1953-tól az általános iskolák tanulói számára az országos sportági bajnokságokat, valamint az ezeket megelőző (városi, járási, megyei) versenyeket. Már az ötvenes években probléma volt, hogy az iskolai sportkörök nem rendelkeztek önálló költségvetéssel. A felsőbb szervek „patronálási-rendszer" elképzelései, nevezetesen középiskolai sportkörök, sportegyesületek támogatása nem voltak sikeresek. Komoly gondot okozott néhány iskolában a szakkép zett testnevelő tanárok hiánya. Ennek ellenére megállapítható, hogy a testkultúra egészén belül a testnevelés Esztergomban az ötvenes esztendők során ha lassan is, de fejlődött. A nagyobb mérvű előrehaladást gátló társadalmi problémák, a sportlétesítmények nem kellő ütemben való fejlesztése, testnevelő és sportszakemberek részbeni hiánya fékezte. A forradalmi események után 1958-ban a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által létrehozott MTST lett minden sporttevékenység legfőbb állami és társadalmi irányító, és ellenőrző szerve. A Művelődésügyi Minisztérium rendelete lehetővé tette az általános iskolák V. osztályától kezdve az úszásoktatást, kiépítette a testnevelési szakfelügyelői hálózatot.

26

4 A szabadtéri testnevelési és sportlétesítmények az iskolák udvarain és a szigeten kaptak helyet. Az esztergomi szülők örömmel fogadták a sportiskolái tagozat létrehozását. Az általános iskolák alsó tagozatai számára 1958ban érvényben maradt a régelibi tanterv (1956), a felső tagozatok számára viszont új tanterv jelent meg.

265 Az MM a középiskoláknak kísérleti jellegű testnevelési tantervet adott ki.

26

6 1959-ben közreadták a „Magyar Szocialista Munkáspárt művelődéspolitikájának értelmezése a testnevelési és sportmozgalomban" című téziseket. A kiadványban a kommunista politikai állásfoglalás mellett rögzítették a testi nevelés fogalmát és kölcsönhatásait, az élsport és a tömegsport viszonyát. A sportpolitikai irányzatokról a megyei sajtó (Komárom megyei Dolgozók Lapja) több cikkben propaganda tájékoztatást adott.

26

7 Az iskolai testnevelés és sport átfogó fejlesztése csak kis lépésekkel haladt a hatvanas évek elején. Az MTS megyei tanácsa mellett működő középfokú iskolai sportbizottság (KISB) működése akadozott, ami főleg a versenyrendezésekben, a középiskolák sportjának szervezési, módszertani irányításában jelentkezett. A kapcsolattartás a középiskolai testnevelési szakfelügyelő által történt. Az iskolai sport kiszélesítését, tömegesítését szolgálta az egész tanévben állandó jelleggel működő sportcsoportok és szakosztályok működése. Az iskolákban rendszeressé váltak a háziversenyek, a házibajnokságok. A megyei, területi szinten megrendezett versenyek, bajnokságok céljaként a minél több tehetséges tanuló versenyzését jelölték meg. A terület hagyományainak megfelelően, a sportágak jellegéből adódóan a megyei versenyeket, bajnokságokat „A" és „B" kategóriában bonyolították. Az 1965-66. tanévben megrendezett iskolai, körzeti, megyei versenyt, bajnokságot a II. OSN jegyében kellett megrendezni. (Országos döntők augusztus 14—20 között voltak.) Az iskolai sportkörök szakosztályai a tömegsporttól eltérő, magasabb szintű sportfoglalkoztatást biztosítottak. A szakosztályokban, az egyes sportágakban a tehetséges tanulók foglalkoztatását segítették elő. A szakosztályi munka a rendszeres versenyzésen kívül legalább heti kétszer kétórás felkészülésből (edzésből) állt. A szakosztályi munkának kellett biztosítani a sportban tehetséges tanulók felkészülését. Az MTS OT 1967. január 1-től megszüntette hazánkban az un. területi sporthálózatot. A határozat következtében a Tatabányán működő Fruzsina Mihály területi sportiskola kihelyezett esztergomi szakosztályai is megszűntek. Az iskolai testnevelés és sport területén kifejtett munka elismeréseként 1972-ben Csabai Lajos (Petőfi Sándor Általános Iskola testnevelője) a „Testnevelés és a Sport Érdemes Dolgozója" című kitüntetést, Ba61